péntek, március 03, 2023

3. fejezet

Helló! 😊
Itt is vagyok a következő fejezettel, amiben ismét van akció, kis poénkodás, szóval ennél sem fogtok unatkozni 😉
A közepe felé egy kicsit oroszul beszélnek, minimálisan, és elég ha a fordítóba bemásoljátok, a lényeg átjön belőle, ezt úgy hagytam, ahogy az eredeti történetben is van.
Egy hét múlva találkozunk a szokásos módon.
Kellemes olvasást! 😘









3. fejezet


Berlin (Németország)
Radisson Blu Hotel
2016.04.06.
19:30

Az autó, amit Liam küldött értük, a Radisson Blu szálloda előtt áll meg helyi idő szerint 19:30-kor. Ezúttal egy lakosztályban kaptak szállást, mert kiderült, hogy nem igazán voltak szinkronban a menetrenddel Manhattanben a külön szobák miatt, illetve amiatt, hogy sosem találkoztak időben.
- Harminc perc múlva indulunk, úgyhogy jobb, ha addigra elkészülsz – figyelmezteti Harry Zaynt, mert tudja, milyen sok időbe telik haverjának, hogy elkészüljön egy repülőút után.
Zayn máris a haján dolgozik, így Harry kinyitja a minibárt és kiszolgálja magát egy pohár rumos kólával.
- Azt hittem, tilos inni munka közben – szólal meg Louis, miközben az ajtófélfának támaszkodik a nappaliban karba tett kezekkel.
- Technikailag még nem vagyok „munka közben”, és azután, hogy három órát töltöttem veled zárt térben, kell egy ital.
- Ó, hízelgő – motyogja Louis szarkasztikusan, majd odasétál, hogy megnézze a minibárt. Kivesz egy üveg vizet és leül a kanapéra, mielőtt bekapcsolja a tévét.
- Szóval honnan ismered Kozlovot? – kérdezi Harry, amikor leül mellé az italával a kezében.
- Dolgoztam neki korábban.
- Mit?
Louis felsóhajt.
- Már mondtam, az bizalmas.
- Ó, ne már, nem mintha bármit is csinálnék ezzel.
- A különbség közted és köztem, – kezdi el Louis, majd elfordítja a fejét, hogy rá nézzen – hogy én megtartom a dolgokat magamnak, hogy másokat ne sodorjak veszélybe.
- Mekkora egy rakás baromság. Csak kíváncsi vagyok.
Louis elgondolkozik egy pillanatra, mielőtt megszólal:
- Ha mesélnék neked az üzletről, amit vele kötöttem, meg kellene ölnöm magam.
Harry zavartan néz rá, miközben figyeli, ahogy Louis feláll és a szobája felé sétál.
- Ezt nem így mondják! – kiált utána.
- Tudom, hogy mit mondtam!

***

Kozlov villája igazából egy hatalmas ház Berlin külvárosában. Kapuval védik, és úgy tűnik, huszonnégy órás felügyelet alatt áll, ami azt jelenti, hogy nagyon nehéz lesz bejutni.
A sofőrjük egy háztömbnyire teszi ki őket, így a maradék távolságot le kell sétálniuk.
- Mit csinálsz? – kérdezi Harry, amikor Louis beleteszi a tárat a fegyverébe és a háta mögött rögzíti az övében.
- Felkészülök, hogy lelőjek bárkit, aki az utunkba kerül? Szerinted hogyan fogunk bejutni ekkora biztonság mellett?
Harry kételkedően néz Zaynre.
- Ahogy általában szoktunk? Át a hátsóajtón, hogy annyi halálos áldozatot kerüljünk el, amennyit lehet?
- Ó, nőj fel. Amint észrevesznek minket – ami meg fog történni, egyébként, nem fognak hezitálni, hogy golyót tegyenek a fejünkbe. Tényleg azt hiszed, hogy ezek az emberek semmi rosszat nem tettek?
Harry nem válaszol, így megegyeznek, hogy megpróbálják az ajtót a hátsó udvaron. Egyesével átugranak a kerítésen, és észrevétlenül sikerül eljutniuk a hátsó ajtóhoz. Louis elkezd dolgozni a záron, míg Harry és Zayn bekapcsolja az óráját és kapcsolatba lép az irányítójával.
- Minden rendben? Látom, hogy gyorsan ver a szíved – mondja Niall, amint bekapcsolódik az óra.
- Igen – suttogja, majd kinyitja az ajtót, amikor Louis készen van.
A ház sötét és gyanúsan csendes, de fény szűrődik le az emeletről, ahol valószínűleg Kozlov irodája van.
Hangtalanul sikerül felmenniük az emeletre és átjutniuk a sötét folyosón, amíg oda nem érnek az ajtajához. Harry és Zayn előveszik a fegyverüket a biztonság kedvéért, majd Harry megpróbálja kinyitni az ajtót, de az nem mozdul.
- Baszki – suttogja abban a pillanatban, amikor egy lövés hallatszik. Két árnyék jelenik meg a folyosó végén feléjük közeledve, és arra felé lövöldözve a fegyvereikkel.
Louis ellöki Harryt az útból, aztán feltartja a fegyverét és kétszer lő. A két férfi hangos puffanással esik a földre.
- Menj odébb – mondja Louis Zaynnek, mielőtt kilövi a kilincset és kinyitja az ajtót.
Kozlov az asztala mögött van fegyverrel, ami az irányukba néz.
- Hívd vissza a biztonságiakat – mondja neki Louis, majd az asztal irányába int a pisztollyal. – Most.
Amikor a férfi meg sem mozdul, Louis meglövi az ablakot.
- Most.
- Őrködök az ajtónál – feleli Zayn, majd kimegy a helyiségből.
Kozlov néhány másodperccel később megadja magát és megnyom valamit az asztala alatt, mielőtt újra Louis irányába tartja a pisztolyt.
- Nézd, ketten vagyunk egy ellen – kezdi el Harry, aztán felé tartja a saját fegyverét. – Szóval mi lenne, ha elmondanád, amit tudnunk kell, és senkinek sem esik baja.
- De először, tedd le a pisztolyt – szakítja őt félbe Louis, majd ujját a ravaszra helyezi, hogy nyomatékot adjon szavainak.
Kozlov a földre dobja a fegyverét, és feltartja a kezeit.
- Rendben, rendben. Miért vagytok itt?
- Kicsoda Romanov? – kezdi Harry egy lépéssel közelebb menve.
- Régen vele dolgoztam.
- Hol van?
- Nem tudom.
- Hol van? – ismétli meg Harry kérdését Louis, felemelve a hangját.
- Nem tudom.
Louis felsóhajt, majd Kozlov lábára céloz a pisztolyával és belelő, amitől a férfi a padlóra esik és nyög fájdalmában.
- Mondjam újra?
- Nem…
Louis ismét lő, ezúttal a másik lábába.
- A következő a golyóid közé fog menni, csak szólok.
Kozlov a lábaihoz nyomja kezeit, aztán felnéz.
- Moszkvában van. Ahh, baszki.
- Moszkvában hol? – kérdezi Harry.
Kozlov összeszorítja a fogát.
- Nem… ah… tudom. Van egy lakása Solntsevo-ban.
- Na, olyan nehéz volt ez? – vigyorodik el Harry.
Louis hátra lép.
- Köszi.
Aztán mellkason lövi.
- Azt mondtad, hogy nem ölöd meg őt – feleli Harry, amikor kijönnek az irodából és a lépcső felé sétálnak.
- Abban a pillanatban hívta volna a biztonságiakat, hogy elhagyjuk az irodáját, és valószínűleg adott volna egy fülest Romanovnak.
Egy őr áll a hátsó ajtónál, kifelé nézelődik, így Louis addig fojtogatja őt, amíg el nem veszíti az eszméletét. Az autó még mindig őket várja egy háztömbnyire.
- Hallottál mindent? – kérdezi Harry az órájába beszélve, amint a kocsiban vannak.
- Igen. Máris beütemeztem egy járatot holnap reggel hatra Moszkvába.
- Mit találtál Solntsevo-ról?
Niallnek kell néhány másodperc, hogy válaszoljon.
- Ez az egyik legveszélyesebb környék a világon, a magas bűnözési rátájáról ismert.
- Éppen az én asztalom – nevet fel Harry, majd kinéz az ablakon.
- Ezúttal ne legyen az, mint Bangkokban.
Harry felhorkan és a szemeit forgatja, lenézve a lábaira.
- Nem lesz.
Tíz perccel később érnek a hotelbe, és amint Harry kinyitja a lakosztályuk ajtaját, Zayn egyesen elmegy zuhanyozni. Louis a nappaliban lévő asztalhoz sétál, majd leveszi az óráját, az asztalra helyezve. Utána Harryhez fordul, aki éppen a cipőjét veszi le, és azt kérdezi:
- Mi történt Bangkokban?
Harry felhúzza a szemöldökét.
- Ez honnan jött?
- Le kellene venned a hangerőt a fülhallgatódon. Csak mondom.
Harry leül a kanapéra, aztán bekapcsolja a tévét. Louis odasétál, és leül mellé.
- Szóval, Bangkok?
- Azt hittem, nem barátkozol. Szigorúan üzlet, meg minden.
Louis felsóhajt, majd elveszi a távirányítót, hogy csatornát váltson Harry homlokráncolása ellenére. De túl késő van és túl fáradt ahhoz, hogy egy profi bérgyilkossal veszekedjen egy kibaszott távirányító miatt.
- Szóval tavaly Bangkokban voltam megkeresni egy drogbárót és őrizetbe venni, de az történt, hogy három napra börtönbe kerültem, mert véletlenül olyan csizmát vettem, amiben kokain volt.
- Mi a fasz? – nevet fel Louis és elfordítja a fejét. – Ez túl sok. Miért vettél kibaszott csizmát, hogy a fenében volt bennük kokain, és hogy a faszban kaptak el?
- A srác tudta, hogy úton vagyok, és átvert. A drog meg a levehető csizmasarokban volt.
- Olyan csizmát vettél, aminek volt sarka – jelenti ki komolyan Louis, majd úgy néz rá, mintha egy másik bolygóról jött volna.
- Igen, szép volt. És olcsó.
Louis megrázza a fejét, miközben a tévé képernyőjére néz.
- Te valami egészen különleges vagy.
- Ezért nem vehetek már meg dolgokat mondjuk… árusoktól. Liam és Niall három napot töltött azzal, hogy próbáltak megtalálni, mert átnézték a ruháimat és elkobozták a felszerelésemet közvetlenül azelőtt, hogy egy piszkos cellába dobtak volna.
Most Louis-n a sor, hogy felhúzza a szemöldökét.
- Levetkőztettek?
- Nem, Istenem, nem. Nem vetkőztettek le meztelenre mindenki előtt vagy ilyesmi. Fém detektort használtak, és elvették a fülhallgatómat meg az órámat, ami még nehezebbé tette, hogy megtaláljanak.
- Ez csak veled történhet meg, esküszöm – vigyorodik el Louis, aztán karba teszi a kezeit a mellkasa előtt.
- Alig ismersz engem.
- Tudom az adószámodat, a társadalombiztosítási számodat, az összes rokonod nevét, és azt, hogy régen bokrokra pisiltél a bulikban úgy, hogy a seggedet mindenki láthatta.
Harry álla leesik.
- Szóval ja, szerintem jobban ismerlek, mint a legtöbb ember – feleli Louis, aztán azzal fejezi be a beszélgetést, hogy feláll.
- De engem nem ismersz – próbálkozik Harry.
- Ó, nem kell ismernem téged, hogy ismerjelek téged. Olyan vagy, mint egy nyitott könyv, Harry Edward Styles, született 1994. február elsején.
- Ez nagyon ijesztő.
Louis vállat von, ahogy az asztalhoz sétál, hogy összeszedje a kütyüit.
- Megyek aludni, neked is azt kellene tenned. Korán indulunk.
Harry bólint, és figyeli őt elsétálni, mielőtt megharapja az ajkát. Amint rájön, hogy mit tett akaratlanul, megrázza a fejét, majd kikapcsolja a tévét. A kimerültségre fogja.

***

A repülőút Moszkvába körülbelül öt órás, így Harry alszik egy kicsit a gépen, mielőtt helyi idő szerint délben landolnak. Megbizonyosodnak róla, hogy lecseréljék a tipikus öltözéküket, és farmerbe, valamint egyszerű pólóba öltöznek át, hogy titokban tartsák személyazonosságukat és szándékaikat, meg hogy elkerüljék a kíváncsi szemeket.
Ez az első alkalom, hogy Harry valami másban látja Louis-t az öltönyön és az öltönynadrágon kívül, és nem mondhatja azt, hogy csalódott (egyáltalán semmit sem mond), mert Louis lábai vékonyak, mégis izmosak, éppen ahogy Harry elképzelte – nem mintha lett volna bármi ilyen jellegű gondolata.
A legokosabb dolog, amit tehet most, hogy szemeivel elnéz, és arra fókuszál, hogy összeszedje magát, mielőtt leszállnak a gépről.

Moszkva, Solntsevo (Oroszország)
Солнцево Отель [Solntsevo Hotel]
2016.04.07.
12:15

A moteljük az árnyékos környék szívében helyezkedik el, hogy „rajta tartsák a szemüket a dolgokon” és beazonosítsák Romanov lakását, mielőtt bármi drasztikusat tennének.
- Amikor Niall azt mondta, hogy a környék veszélyes, nem hazudott – motyogja Zayn, amikor kiszállnak a taxiból a motel előtt.
Bár kint világos van, áll egy csoportnyi ember az utca végén, akik úgy tűnnek, hogy teljesen be vannak szívva, és két prostituált ül a járda szélén, cigiznek.
- Láttam már rosszabbat – feleli Louis, majd kinyitja az ajtót. Harry grimaszol és csendben kigúnyolja, ahogy követi őt a recepcióhoz.
Egy középkorú nő van az asztal mögött cigarettázva, miközben egy magazint böngész. Fel sem néz, amikor ők hárman megállnak néhány lépésnyire. Csak akkor emeli fel a fejét, amikor Harry csenget a csengővel, és tovább rágózik.
- Igen?
- Kaphatnánk egy háromágyas szobát? – kérdezi Harry.
A nő úgy néz rá, mintha kínaiul beszélt volna hozzá.
- прощение? – kérdezi a nő összezavarodva és ugyanakkor unatkozva.
- трехместный номер – feleli Louis, mire a nő bólint, mielőtt megfordul, hogy megkeresse a kulcsot. Átadja Louis-nak, majd az asztalon lévő árakra mutat.
Zayn odaad neki háromezer orosz rubelt, ami körülbelül 28 font, aztán a lépcsőhöz sétálnak.
- Tudsz oroszul? – kérdezi Harry meglepetten, ahogy felsétálnak a lépcsőn a 15-ös szoba felé. Louis bólint.
- Tíz idegennyelven tudok.
- És mik azok?
- Német, francia, spanyol, portugál, orosz, arab, kínai, török, japán és mandarin.
- Ez lenyűgöző – mondja neki Zayn, majd megáll az ajtó előtt.
Körülbelül hétszázszor fordul el a kulcs, mire sikerül kinyitniuk az ajtót és besétálnak.
- Ennek a helynek olyan szaga van, mint a halálnak – jelenti ki Harry, aztán ledobja a bőröndjét az egyik ágyra.
Zayn széthúzza a cipzárat a bőröndjén, és elővesz egy pólót.
- Megyek lezuhanyozni.
- Nem vagyok biztos benne, mennyire biztonságos és higiénikus itt zuhanyozni – motyogja Louis, majd körbenéz; miközben Harry azzal tölti az idejét, hogy megszagolja a párnát, amin aludni fog.
- Majd kitalálok valamit.
Amíg Zayn zuhanyozik, Louis pedig kivesz három különböző fegyvert a bőröndjéből, Harry bárokat és kocsmákat keres a környéken, amiket megnézhetnek, hogy meg tudják, hol van Romanov. Kapcsolatba lép Niallel, hogy elmondja neki, futtassa végig a kocsmák neveit az adatbázisban, és hogy szóljon neki, melyik lenne a legjobb választás.
- A Lion’s Den híres a környéken a majdnem minden napos kocsmai verekedések és az esetenkénti gyilkosságok miatt. Küldök egy képet az órádra, hogy lásd, hogy néz ki kívülről.
- Rendben, köszi, Niall.
Kikapcsolja a fülhallgatót, mert felesleges lenne bekapcsolva hagyni; legalábbis amíg meg nem érkeznek a klubba. Harry és Louis lezuhanyozik, amint Zayn kijön a fürdőből (külön-külön, természetesen), így a következő harminc percben nem jönnek ki a szobájukból, és még a bőröndjüket is elrejtik az ágyuk alá.
Úgy tűnik, Louis tudja, hogy hol van a kocsma, egy sikátor legvégén két épület között. Orosz zene megy a háttérben, amikor belépnek, az átlag életkor pedig nem lehet kevesebb negyvennél.
A pultnál ülnek le, Louis pedig nem vesztegeti az időt és rendel egy kör sört. Harry kinyitja a száját, de mielőtt kiejthetne rajta egy szót is, Louis megállítja őt.
- Chi non beve in compagnia o è un ladro è una spia – feleli Louis, majd elfogadja a sört, amit az előbb tettek le elé. – Ez azt jelenti, hogy az, aki társaságban nem iszik, vagy tolvaj, vagy kém.
- Semmit sem akartam mondani, köszönöm szépen – motyogja Harry, aztán beleiszik a sörébe.
- De igen, akartál.
- Annak a férfinek a tetoválásáról akartam kérdezni – mondja Harry, majd a háttérben lévő terjedelmes srác felé int finoman a fejével. Egy asztalnál ül két másik pasival, cigiznek és nevetnek valamin oroszul.
- Mi van azzal a tetkóval? – kérdezi Zayn picit közeledve a könyökével.
- Valahol már láttam korábban azt a szimbólumot, de most nem jut eszembe.
Louis elfordítja a fejét, hogy megnézze. Harry nem vesztegeti az időt, és diszkréten csinál egy képet a kis kamerával, hogy Niall végig futtathassa az adatbázisban. Utána visszakapcsolja a fülhallgatóját, és azt tervezi, hogy úgy is hagyja, amíg ott vannak a kocsmában.
Niall végül akkor kapcsolódik be, amikor a tipikus brit témákról beszélgetnek, mint hogy folyton esik az eső, és hogy hihetetlenül drága a taxi.
- Az a csillag Oroszország Katonai Szimbóluma. A képen lévő férfi pedig egy ex tengerészgyalogos, Vladimir Lebanovnak hívják.
- Ex tengerészgyalogos? Mit csinált? – kérdezi Harry, és Zaynre néz, hogy ne tűnjön gyanúsnak, hogy magához beszél.
- Szexuálisan bántalmazta a társait, és lelőtte a kapitányukat. Négy évet ült egy orosz börtönben ezért.
- Akkor valószínűleg tudja, hol van a mi emberünk.
- Pontosan.
- Köszi. Beszélni fogunk vele.
- Majdnem folyékonyan beszél angolul is, szóval nem fogja bevenni a kamu orosz akcentusodat – nevet fel Niall, mire Harry megrázza a fejét.
- Mindjárt visszajövök – mondja Zaynnek, mielőtt feláll és Lebanov felé sétál egy cigarettával a kezében. Bár Harry elég biztos benne, hogy Oroszországban tilos bent cigizni, de úgy tűnik, itt az emberek nem veszik túl komolyan a szabályokat.
- Helló, van gyújtód? – kérdezi, mire a három férfi egyszerre néz fel rá.
Lebanov a hamutartó mellett lévő gyújtóra mutat, így Harry megköszöni neki és meggyújtja a cigit. Nem mozdul míg kifújja a füstöt és visszateszi a gyújtót, amiért a három férfi élesen néz rá.
- Egyikőtök sem ismeri Nikita Romanovot, ugye? – kérdezi hanyagul.
- Ismerem őt, miért? – kérdezi Lebanov, akcentusa erős.
- Tartozik nekem egy kis pénzzel, de hetek óta nem tudom elérni. Tudom, hogy valahol ezen a környéken bujkál, de azt nem mondta el, hogy hol.
Lebanov komolyan néz rá.
- Pontosan mi miatt tartozik neked?
- Attól tartok, ez bizalmas.
- Ahogy Romanov címe is.
Harry megharapja az arca belsejét. Le kellene fizetnie, vagy valami kitalált történetet elmondania?
- Tízezer rubeltől meggondolnád magad? – kérdezi végül.
Lebanov és másik kettő felhúzza szemöldökét.
- Talán.
- Mindjárt visszajövök, uraim – feleli Harry, majd a cigarettával a kezében megfordul. Amikor megáll Zayn és Louis előtt, mindketten azt várják, hogy elmondja, mi történt. – Tízezer rubel kell most, hogy megtudjam, hol van Romanov lakása.
Zayn átad neki egy halom készpénzt anélkül, hogy bármit is mondana, aztán Harry visszatér a három fős asztalhoz.
- Először az információ, csak aztán a pénz.
Lebanov grimaszol.
- Ulitsa 50 let Oktyabrya, 23465 квартира 54.
- Akkor a szám 23462? – kérdezi Harry szándékosan megváltoztatva az utolsó számot. Ez egy régi taktikája, hogy megbizonyosodjon róla, helyes az információ. 
- 23465 – javítja ki Lebanov, átmenve a teszten.
- Köszönöm – bólint Harry, majd átadja neki a készpénzt.
Amikor visszatér a pulthoz, úgy döntenek, hogy még fél órát maradnak, mielőtt elindulnak.
Visszatérnek a moteljükbe, hogy magukkal vigyék a fegyverüket és a felszerelésüket, mielőtt Louis megkéri a recepcióst, hogy hívjon nekik egy taxit. Harry nem biztos benne, hogy jó ötlet még világosban elmenni Romanov házához, de ezt megtartja magának, ahogy kibámul az ablakon.
- A Brusilov, Voronov és Gurkovsky neveket is használja.
- Igen, Voronov a név – mondja Harry, aztán Louis-hoz fordul. – Most nagyszerű alkalom lenne felhasználnod a zárfeltörő képességedet.
Louis megrázza a fejét.
- Nincs nálam a készlet, a kurva életbe.
Harry nem vesztegeti az időt, és előveszi a pisztolyát, belőve a zár felett az ablakot. Hangos csattanás hallatszik, de sikerül belülről kinyitnia az ajtót úgy, hogy kezével benyúl a lyukon.
Lépcsőn mennek fel az ötödik emeltre, és amikor az ötvennégyes ajtóhoz érnek, Harry kopog a szabad kezével. Nincs válasz vagy mozgás bentről, így újra megpróbálja, de hasztalan.
- Be fogom törni az ajtót – feleli Zayn, majd háromszor belerúg, mire az végre kinyílik. Hátborzongató csend van a lakásban, de vér és lőpor szagát érezni, ami nem jó jel. – Baszki – ez az egyetlen dolog, amit Zayn mond, amikor a hálószobához ér, holtan találja Romanovot az ablakánál, egy lőtt sebbel a fején.
- Mi történt? – kérdezi Niall.
- Lelőtték.
- Baszki. Rendben, keressetek számítógépet, telefont, vagy bármit, ami az utolsó emberre utalhat, akivel kapcsolatba került.
- Máris rajta vagyok – feleli Harry, ahogy letérdel Romanov élettelen teste mellett, aztán előveszi a kabátja zsebéből Romanov telefonját. Átadja Louis-nak. – Az egész oroszul van. Megnézem a számítógépét.
Egy laptop van a konyhai asztalon, és szerencséje van, hogy pont be van még kapcsolva, így nem kell feltörnie. Megnézi az előzményeket, nem lepődik meg, amikor valami perverz pornót talál, aztán tovább megy a fájlokra. Van egy lezárt mappa 30416 névvel, ami éppen annak a napnak a dátuma, mielőtt elrabolták a miniszterelnököt és felrobbant a bomba.
- A lőporszállítmány dátuma – mondja magának. Megpróbálja feltörni a jelszót, de nem jár sikerrel. Legyőzve érzi magát, amikor odahívja Louis-t és megkéri, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt.
- Mit gondolsz, ki ölhette őt meg? – kérdezi Harry Zayntől, miközben Louis ujjai repülnek a billentyűzeten.
- Az utolsó embernek, akit felhívott, francia telefonszáma van – tájékoztatja őket Louis anélkül, hogy levenné szemét a képernyőről.
- Akkor Franciaországgal is foglalkozunk? Jézus Krisztus, lehetne még bonyolultabb ez a dolog? – panaszkodik Zayn, majd leül az asztalhoz egy mappával a kezében.
Amíg Zayn átnézi a mappát és Louis megpróbálja feltörni a laptopot, Harry lediktálja a telefonszámot Niallnek, hogy lefuttassa az adatbázisban.
- Ez egy nyilvános szám, a Champs-Élysées-n.
- Nincs név, nincs semmi?
- A legbiztonságosabb módja, hogy kapcsolatba kerülj valakivel anélkül, hogy elkapnának. Akárkivel is van dolgunk, úgy tűnik, tudja, hogyan kell rejtőzködni.
- Mit mond? – kérdezi Zayn, az asztalra helyezve a mappát és felnézve.
- Szerintem Párizsba megyünk holnap – feleli Harry.
- Sok mappa van itt – szakítja őket félbe Louis, aztán kihúzza a cserélhető drive-ot az órájából, hogy rámásolja a fájlokat, mivel nincs idejük, hogy átnézzék a húsz különböző mappát, mindegyiknek orosz címe van.
Azon az estén tíz óra körül érnek a moteljükbe, mert megálltak még egy kör sörözésre a The Lion’s Den-nél visszafelé jövet.
Harry nem is zuhanyozik le, mielőtt leveszi a pólóját és farmerjét, majd ledobja magát az ágyra. Olyan hangosan nyikorog, hogy azt gondolja, bármikor feladhatja a harcot most már, de nem nagyon zavartatja magát; csak azt akarja, hogy néhány órát aludhasson.

***

Párizs (Franciaország)
Champs-Élysées
2016.04.08.
17:30

Csak Harryt küldték el erre a kis feladatra egy törvényszéki csapattal együtt, hogy összegyűjtsék az ujjlenyomatokat és DNS-eket a kérdéses telefonfülkéből.
- Nincsenek kamerák vagy mikrofonok benne – mondja Harry Niallnek, majd kilép a fülkéből, hogy beengedje a törvényszéki csapatot. Felemeli a fejét, hogy a másik oldalon lévő Gucci üzletre nézzen, aztán elvigyorodik, amikor meglátja a felé irányuló kamerákat. – Igazából szerintem van egy ötletem.
Niall végül kapcsolatba lép a bolt tulajdonosával és elkéri a biztonsági felvételeket április harmadikától április nyolcadikáig.
Aztán Harry arra vár, hogy a csapat végezzen, mielőtt visszaindulnak a londoni központba. Lehet, hogy ez a legrövidebb idő, amit egy feladattal töltött.

***

London (Anglia)
MI6 központ
2016.04.08.
18:30

Harry ugyanazon a napon lép be Liam irodájába csupán egy órával később, miután a Champs-Élysées-n volt, és egyáltalán nem lepődik meg, amikor meglátja, hogy Zayn és Louis már ott vannak.
- Ó, megvártál azzal, hogy elkezdd? Milyen kedves – feleli Harry szarkasztikusan, amikor meglátja Liam komoly arckifejezését. Főnöke az asztalának támaszkodik kezeit karba téve mellkasa előtt.
Harry helyet foglal egy üres karosszékben az asztal előtt.
- Szóval mi a helyzet?
- Egy csapat már elkezdte átnézni a biztonsági felvételeket és azonosítani minden egyes embert, aki a telefont használta az elmúlt öt napban. Sajnos ez egy kis időbe fog telni – kezdi el Liam. Zayn a homlokát ráncolja.
- Mennyi időbe?
- Körülbelül… egy hét talán. Kettő, valószínűleg. Azt akarom, hogy pihenjetek egy kicsit és tisztítsátok ki a fejeteket. A szolgálatotok az elmúlt négy napban hihetetlen volt, őszintén mondhatom azt, hogy soha nem voltam ennyire elégedett.
- Akkor azt mondod most, hogy van két hét kimenőnk? – kérdezi Harry vigyorogva.
- Pontosan ezt mondom. Azonban; akármivel töltitek majd az időt, kérlek, bizonyosodjatok meg róla, hogy mindig fel vagytok készülve arra, hogy bármelyik pillanatban visszagyertek. Érthető voltam?
Mindannyian bólintanak.
- Igen, uram – feleli Louis. – Pár nap múlva találkozunk.
Felállnak és megrázzák Liam kezét, mielőtt egyesével kisétálnak az irodából.
- Szóval mit fogsz csinálni a szabadidődben? – kérdezi Zayn Louis-tól, amíg a liftre várnak.
- Sosincs szabadidőm – válaszolja Louis anélkül, hogy elfordítaná a fejét.
- Szóval mindig pénzért ölsz embereket – jelenti ki Harry. Louis elfordítja a fejét, hogy ránézzen.
- Pontosan.
Aztán rákacsint egy elcsendesült Harryre, mielőtt belép a liftbe.

péntek, február 24, 2023

2. fejezet

Helló! 😊
Itt is van az újabb rész, ahogy ígértem. Ebben már beindulnak a dolgok, akcióba lendülnek a fiúk, úgyhogy lesznek események 😏 Én imádtam fordítani, kíváncsi vagyok, mit gondoltok majd ti.
Azt eddig nem említettem még, hogy hamarosan wattpaden is fent lesz ez a történet, csak még várom hozzá a borítót, szóval megosztom a linket, amint megvan (és persze, ha ezt is engedélyezi az eredeti írónő, már jeleztem neki, várom a válaszát jelenleg). Így remélem minél többen megtaláljátok ezt a szuper kis sztorit 😊
Egy hét múlva találkozunk ismét, addig is kellemes olvasást! 😘








2. fejezet

London (Anglia)
Downing Street 10.
2016.04.05.
21:15

Tizenöt perccel később Harry kiszáll Zayn BMW-jéből, és az ajtón lévő tízes számra néz, miközben megigazítja az öltönyét. Négy rendőr van a ház előtt; kettő az ajtónál és kettő a járőrkocsiban.
- MI6 – feleli Zayn, majd felmutatja az azonosítóját a rendőröknek, mielőtt azok félrelépnek, hogy hármójukat beengedje. Harry már volt itt korábban, miután lezárt egy nagy horderejű ügyet, és megkérték, hogy menjen el a miniszterelnök irodájába, hogy kapjon egy kitűzőt, és hogy készítsenek egy képet, miközben kezet fognak.
A ház nagy részét sárgára festették, portrék lógnak a falakon, és mindegyik szoba luxus bútorokkal van felszerelve a mennyezettől a padlóig. Minden egyes szobában őr van, nem nehéz belépni a miniszterelnök irodájába egy jelvény felvillantásának köszönhetően.
Az iroda éppen olyan, amilyenre Harry emlékszik, csak ezúttal papírok és nagy irattartók vannak összevissza az asztalon, jobb sarkában pedig egy kávés pohár, amit nem mostak el. A számítógép készenléti állapotban van, a kis Windows zászló mozog a fekete képernyőn, mintha csak gúnyolni akarná őket.
Harry elvesz egy halom papírt az asztalról, majd leülne a székre, de Louis már egy lépéssel előrébb jár nála, mert leül és közelebb húzza a billentyűzetet.
- Mit csinálsz? – kérdezi Zayn Louis széke mögé állva és a képernyőre nézve.
- Megnézem az emailjeit, a legutóbbi tranzakcióit, vagy bármit, ami talán elvezethet minket az eltűnésének okához.
- Jelszóval van védve.
Louis nem válaszol, miközben a jobb egérgombbal kattint, és fénysebességgel kezd el írni valamit, amit csak ő ért. Zayn azzal foglalja el magát, hogy nyomokat keres a többi szobában, így Louis és Harry egyedül marad.
- Ne ülj az asztalra – mondja Louis Harrynek anélkül, hogy felnézne, amint Harry leül a szélére, egyik lába még mindig a földön van.
- Miért ne?
- Lehet, hogy megváltoztatod a lehetséges bizonyítékokat. Vagy lenyomatot hagysz.
- Mivel? Lenyomatot hagyok a seggemmel ezen a nadrágon keresztül?
Louis megrázza a fejét, majd elmosolyodik a számítógépre nézve.
- Bent vagyok.
- Mi?
- Átjutottam a tűzfalon.
Harry elismerően néz rá, bár Louis irányítgató én-mindent-tudok viselkedése kezd az idegeire menni.
Harry olyan gyorsan és hatékonyan nézi át a papírokat, amennyire lehetséges, de semmit sem talál, csak dokumentumokat a parlamentből, amiket még alá kell írni, polgárjogi törvényeket, amiket érvényesíteni kell, és foglalkoztatási formákat.
- Itt semmi sincs – sóhajt fel Harry, miután kétszer átolvasott minden egyes papírt az asztalon. Louis nem néz fel a számítógépből.
- Nos, én találtam valamit.
Harry megkerüli az asztalt, majd lehajol, hogy a monitorra nézzen.
- Az utolsó email, amit elolvasott, az amerikai kormánytól jött – kezdi el Louis rákattintva az emailre. – Azt kérdezik, hogy elküldte-e már az aláírt papírokat, amiket egy héttel ezelőtt kapott.
- Milyen papírokat?
- Ezt próbálom megtudni.
Louis tovább keresi még az emaileket az amerikai kormánytól, amíg meg nem találja azt, amelyben a dokumentumokat említik, amiket el kell küldeni.
- Még mindig nem írják, hogy mi van bennük – sóhajt fel Louis.
- Akkor ezt kereste az, aki elrabolta.
Louis megrázza a fejét.
- Ennek nincs értelme.
- Miért nincs?
Louis elfordítja a fejét, és úgy néz Harryre, mintha a leghülyébb ember lenne a világon.
- Mert ha megtalálták volna a papírokat, nem rabolták volna el.
Harry lenéz a lábaira, megpróbálva lenyugtatni magát, amikor szemei meglátnak egy kis bemélyedést a szőnyegben az asztal alatt; így lehajol, hogy felemelje azt.
- Nézd meg ezt – feleli, miközben két papírt húz ki összetűzve.
- Mik ezek?
Harry lenéz a papírokra.
- Bizalmasnak vannak megjelölve.
Louis kiveszi Harry kezeiből, hogy átfussa őket.
- Ezek nukleáris kódok. És információk puskaporszállításról.
- Szóval aki elrabolta a miniszterelnököt, információkat keresett fél tonna puskaporról és nukleáris kódokról, amikhez a brit kormány május elsejétől fér hozzá – jelenti ki Harry Louis válla fölött.
- Pontosan. Ami azt jelenti, hogy azt tervezik…
- Hogy használják a nukleáris fegyvereket és valószínűleg újakat csinálnak a puskaporral, amit elloptak.
- Telefonálnom kell – feleli Louis, aztán feláll a székből.
- Kivel?
- Tudnom kell, hogy a puskapor megérkezett-e oda, ahová érkeznie kellett.
Harry össze van zavarodva.
- Kit hívsz egyáltalán?
Louis egy kis könyvet vesz elő az egyik fiókból. Kikeresi a számot, mielőtt tárcsázza a telefonon, ami az asztalon van, a számítógép mellett.
- Helló? Itt Tom W. Őfelsége bérelt fel, és jelenleg az MI6-szel dolgozom. Tudnom kell, hogy egy puskaporszállítmány a… – megáll, hogy a papírra nézzen – 241-es számmal megérkezett-e tegnap? Nem gond. Köszönöm. Viszlát.
- Mit mondtak? – kérdezi Harry elnézve Louis-tól.
- Azt, hogy nem érkezett meg.
Harry feláll, majd kinyújtja lábait.
- Hogy adták ki neked ezt az információt? Bizalmasnak kellett volna lennie.
- Valószínűleg végigfuttatják a nevemet az adatbázisban. És a miniszterelnök irodai telefonját használtam.
Harry bólint, aztán körbenéz a helyiségben, hátha lát bármit, ami nyom lehet és elvezetheti őket az emberrablókhoz.
- Végeztünk itt – jelenti be Louis.
- Honnan vagy ilyen biztos benne? – kérdezi Harry bosszúsan. Kicsoda Louis, másnéven „Tom W”, hogy azt mondja, „végeztek itt”?
Ez a srác kicsit túl főnökösködő és irányító ahhoz képest, amennyire kellene, hogy legyen.
- Azért jöttünk ide, hogy indítékot keressünk, és meg is találtuk. Időben vissza kell mennünk a központba, hogy elérjük a gépet.
Harry figyeli őt, ahogy fényképet készít a kis kamerával a két papírról, mielőtt zsebre teszi.
- Menjünk.
- Nem értékelem, hogy úgy beszélsz, mintha te lennél itt a főnök, és mintha mindent tudnál – feleli Harry, miközben gyors tempóban egymás mellett sétálnak.
Zayn már kint vár rájuk egy cigarettával az ajkai között, miközben ír valamit a telefonján. Felnéz, amikor közeledni látja kettőjüket, máris veszi elő a kulcsait, hogy kinyissa az autót.
Kiteszik Louis-t a központnál, mielőtt hazaindulnak, hogy összepakoljanak. Harrynek pakolnia sem kell, mert minden, amire szüksége van, a bőröndben van, amit Miamiból hozott, így csak Zaynre vár, hogy lejöjjön a földszintre, mielőtt ismét úton vannak.
Tizenöt perccel előbb lépnek be a laborba, mint kellene, és most az egyszer Liam semmit sem mond arról, hogy késtek. Louis már ott van, éppen Niallel beszél valamiről halkan, egy bőröndöt fogva.
- A gép bármelyik percben indulhat most már. Szeretnélek megkérni titeket, hogy aludjatok kicsit a gépen és a hotelben is, hogy kipihenjétek magatokat a gálára. A bejutáshoz használjátok a vezetéknevemet, és próbáljatok meg olyan diszkrétek lenni, amennyire csak lehet. Tudjátok a feladatot.
Harry bólint. Aztán Liam elkíséri őket a kocsihoz, ami elviszi őket a privát reptérre, ahonnan a repülőgép felszáll.
- Miről beszélgetnek? – kérdezi Louis, amikor ő és Harry már az autóban vannak, várva Zaynre és Liamre, hogy befejezzék a beszélgetést.
- Flörtölnek, nem tudom. Mindketten furcsák egymással kapcsolatban.
- Járnak?
Harry megrázza a fejét.
- Istenem, nem.
- Liamnek tetszik.
- Úgy gondolod?
Louis szemei a kint lévő két férfin állapodnak meg.
- Határozottan. Az állásából, és abból ítélve, ahogy Zaynre néz.
- Ezt el kellene mondanod Zaynnek.
- Nem akarok belefolyni semmibe, nem igazán érdekel.
Harry a szemeit forgatja. Hát persze.
- Ezt lehet, abba kellene hagynod, vagy egy komoly hipertrófiád lesz.
- Nagyszerű, akkor végül egyformán fogunk kinézni.
Louis megrázza a fejét a béna visszavágáson; miközben Harry csak annyit tesz, hogy megharapja az ajkát és fejben megüti magát.

***

New Yorkban helyi idő szerint hajnal háromkor szállnak le, egy autó pedig már ott van, hogy elvigye őket a szállodába, amint kilépnek a repülőgépből.
Külön lakosztályokat kaptak a Mandarin Orientalban, és amint az ágyra teszi Harry a bőröndjét, úgy érzi, egy italra van szüksége. Tudja, hogy munka közben nem ihat, de a tényleges „munkája” csak tizenhét óra múlva kezdődik, így néhány ital a hotel bárjánál senkinek sem fog fájni.
Eszébe jut, hogy meghívja Zaynt, hogy csatlakozzon hozzá, de ő már valószínűleg aludni ment, ahogy általában szokott.
A bár szinte kihalt, amikor leül egy bárszékre és rendel egy whiskykólát. Előveszi a BlackBerry telefonját, hogy megnézze az emailjeit, abban az esetben, ha Niall vagy Liam küldött neki új infókat az üggyel kapcsolatban, amíg a gépen volt. Nincs új email, így lezárja a telefonját, és az elé helyezett italra koncentrál.
Harryt annyira leköti az italának tartalma, és ahogy a torka ég a whiskytől, hogy észre sem veszi, amikor valaki helyet foglal mellette.
- Egy Scotch-ot jéggel – feleli egy ismerős hang, ami miatt végre Harry elfordítja a fejét. Nem más ül mellette, mint Louis, aki az óráját nézi, majd kiegyenesíti a zakóját. – Azt hittem, már biztosan alszol – mondja Louis, de nem néz Harry irányába. Harry grimaszol.
- Miért gondoltad ezt?
Louis nem válaszol, ami nagyon Harry idegeire megy. Utálja, amikor az emberek azt tettetik, hogy nem hallják őt, vagy csak nyilvánvalóan nem hajlandóak válaszolni egy kérdésre. De a Louis-val való enyhe irritációja nem titok.
- Szóval, Harry Edward Styles Cheshire-ből, mondd el, hogy van a nővéred, Gemma? – szólal meg Louis, végre ránézve.
Harry álla leesik, és úgy érzi, mintha az összes levegő kiszorult volna a tüdejéből, mintha valaki gyomron rúgta volna. Egy kibaszott bérgyilkos, aki a megélhetésért öl, az előbb mondta el neki a titkosított információkat Harry életéről, amiket megpróbált eltitkolni azért, hogy biztonságban legyenek a szerettei.
- Hogy… honnan tudod ezt? Honnan tudod a nevemet és a… mi a fasz? – kiált fel Harry teljes testtel megfordulva, majdnem leesve a székéről.
- Ez azért van, mert nem változtattad meg a vezetéknevedet az MI6 fájlodban.
- Tessék? Honnan van egyáltalán hozzáférésed hozzájuk? Tudod, hogy nagy bajban leszel, ha…
Louis felemeli a kezét, hogy Harry ne beszéljen tovább, ami még jobban feldühíti Harryt. Csak meg akarja ragadni Louis kibaszott kecses kezét és leszakítani az ujjait.
- Megvannak a módszereim. Ha akarod, fejből elmondom az adószámodat és társadalombiztosítási számodat.
- Bolond vagy. Payne tud erről?
Louis vállat von.
- Tudhatja, nem izgat. Nem az én főnököm.
- Ő…
- Én Őfelségének dolgozom.
Harry a szemeit forgatja, majd egy nagy kortyot iszik az italából.
- Nem ezt kérdeztem. Igazából van bármi lényege ennek a beszélgetésnek?
- Igen. A saját érdekedben mondtam ezt el. Ha be akarjuk fejezni ezt a küldetést, teljesen érinthetetlennek kell lennünk, ami azt jelenti, hogy senki sem szerezhet meg rólunk semmilyen bizalmas információt. A barátod, Zayn, is bebiztosította magát. Te viszont… olyan vagy, mint az elefánt a porcelánboltban.
Harry teljesen összezavarodott a saját szeme előtt kibontakozó helyzettől.
- Tessék?
- Hagyd ezt abba és kezdj el cselekedni – feleli Louis, aztán a szörnyen erős italának maradékát egy gyors mozdulattal ledönti. Leszáll a bárszékről, és átad egy húsz dollárost a pultosnak. Ismét Harryre néz. – Fel kell hívnod a főnöködet, felettesedet, vagy akármi is Payne, és elmondanod neki, hogy változtassa meg a vezetéknevedet és adjon neked új személyazonosságot, amit ennél az ügynél használhatsz, különben ez az egész küldetés veszélybe kerül, mert valószínűleg sírni fogsz, mint egy kisbaba, amikor megtudod, hogy holtan találták meg anyukádat a saját otthonában a férje mellett.
Louis szavait nehéz felfogni, mert egyszerre valószínűleg túl sok, és bár ő egy SIS ügynök, Harry még soha nem találkozott senkivel, aki ennyire közvetlen és brutálisan őszinte, mint Louis.
Nagyon, nagyon utálja őt.
- Miért hallgatnék rád valaha is?
- Mert én már korábban öltem olyan embereket, mint te – mondja neki Louis.
Harry figyeli őt elsétálni, amíg ki nem kerül Louis a látóhatárából. Egyenesen szóhoz sem jut, és még dühösen füstölög is.

***
 
Manhattan, New York (USA)
Mandarin Oriental
2016.04.06.
19:45
 
Harry éppen befejezi a nyakkendője megkötését, amikor valaki kopog az ajtón.
- Indulunk – hallatszik Zayn hangja a másik oldalról.
Harry az ablaknál lévő asztalhoz sétál, hogy elvegye a cserélhető drive-os óráját és a kamerát.
- Csak egy pillanat.
Az órát felteszi a csuklójára, a kamerát pedig a zsebébe, mielőtt a fülhallgatót is beteszi. Zayn a falnak támaszkodik a szobája mellett, amikor kilép onnan Harry, becsukva maga mögött az ajtót.
- Hol van Louis?
- Már az előtérben, ránk vár.
Louis valóban az egyik hatalmas székben ül az előtérben, egy koktélt iszogat, miközben a telefonját böngészi. Felemeli tekintetét, amikor meghallja, hogy közelednek hozzá, és elteszi a telefonját a zsebébe.
- Épp ideje – motyogja Louis, majd feláll. Kivezeti őket a dupla ajtón át, mielőtt jobbra kanyarodik a magánparkoló felé.
Harry figyeli, ahogy Louis elővesz egy kocsikulcsot a zakójából és megnyomja. Hátulról hallatszik egy hang, aztán azonnal meglátják a piros Alfa Romeo C4-et, amiről Liam beszélt.
- Én vezetek – feleli Louis, miközben elkezd az autó felé sétálni.
- Nem az előbb ittál? – kérdezi Harry, és majdnem felsikít, amikor Louis legyint egyet, mintha semmiség lenne.
Harry legnagyobb döbbenetére hátul ül, szinte összenyomva és kétségkívül kényelmetlenül.
Amit Harry megtanul az út alatt a Fifth Avenue 1009-hez az az, hogy Louis úgy vezet, mint egy őrült. Úgy tűnik, nem sok figyelmet fordít az utcatáblákra vagy a gyalogosokra, ahogy átszáguld Manhattan utcáin, hogy időben ott legyenek Vogel rezidenciáján.
Harry bekapcsolja az óráját, majd azonnal Niall jelenik meg a fülében üdvözölve őt.
- 09-es ügynök, végre – feleli Niall, Harry pedig hallja a hangján, hogy milyen fáradt.
- Hány óra van Londonban? – kérdezi, amint a fülhallgató is bekapcsolódik.
- Éjjel egy.
Harry nem mond mást, mert Louis a Fifth Avenue 1009 elé kanyarodik, majd egyesével kiszállnak a kocsiból. Louis átadja a kulcsot az inasnak, aki az ajtónál áll, aztán elmondja az ajtónál lévő biztonsági őrnek, hogy három helyet foglaltak Liam Payne név alatt. Beengedik őket, majd Niall elmondja Harrynek, hogy kapcsolják ki a fülhallgatójukat, amíg átjutnak a biztonsági kapun.
- Kapcsoljátok ki a fülhallgatótokat és az órátokat – tájékoztatja Harry a másik kettőt.
Miután probléma nélkül átmennek a biztonsági kapun, visszakapcsolják a készülékeiket, és a liftek felé indulnak.
- Nem ez volt az a nyolcvan milliós ház, amit lehetetlen volt eladni néhány évvel ezelőtt? – kérdezi Zayn, miközben a liftre várnak. Louis bólint.
- Benjamin Newton Duke-é volt, úgy tűnik Vogel megvette – feleli, mintha ezt mindannyiuknak tudnia kellett volna.
Harry ellenáll a vágynak, hogy a szemeit forgassa, mert tessék, Louis megint ezt csinálja, úgy viselkedik, mintha ő lenne a legokosabb ember a földön, és ők csak parasztok lennének hozzá képest.
A gála egy hatalmas bálteremben kapott helyet a harmadik emeleten.
- Hogy kellene bejutnunk Vogel irodájába, amikor minden sarkon biztonsági őrök vannak? – kérdezi Harry, amint elhaladnak két őr mellett az ajtónál.
- Csináltam egy térképet az épületről. Az irodája a negyedik emeleten van, közvetlenül a lépcső mellett, ami a padlásra visz fel. Egy kis figyelemelterelés megteszi a hatását – tájékoztatja őt Niall.
- Rendben, elmondom a többieknek.
- Már megvan, köszi – feleli Zayn, mielőtt Harry kinyithatná a száját.
Leülnek az asztalukhoz hátul, és a stratégiákról kezdenek el beszélgetni.
- Úgy fogok viselkedni, mintha egy kicsit túl sokat ittam volna, talán rányomulok és agresszív leszek a feleségével, vagy személyesen Vogellel, ha muszáj. Közben ti bemehettek az irodájába, amíg a biztonsági őrök azzal vannak elfoglalva, hogy engem kísérjenek ki.
Louis és Harry beleegyezik Zayn stratégiájába, ahogy Niall is, aki elküldi az épület virtuális térképét, amit az óráján tud megnézni.
- Megyek, iszom valamit, hogy ne legyen gyanús, ha részegként viselkedek, de nincs alkoholos szagom – jelenti be Zayn, majd felkel, egyedül hagyva őket.
- Hogy lehet, hogy mindig egyedül maradok veled? – kérdezi Harry lenézve a pohár vizére.
- Mert megbizonyosodom róla, hogy ne öljenek meg téged.
- Tudok vigyázni magamra.
Louis felhúzza az egyik szemöldökét.
- Igen? Nézz a szemembe, és mondd, hogy fejbe lőnél valakit.
Harry nem válaszol néhány másodpercig.
- Nem akarok embereket ölni, úgyhogy lábon vagy karon lőném, hogy leszereljem egy időre.
- És ezért kell végigkísérnem téged ezen a küldetésen. Nagyon rossz emberekkel van itt dolgunk, eltérően azoktól, akiket eddig láttál.
- Ó, akkor hála Istennek, hogy itt vagy – feleli Harry szarkasztikusan, majd Zaynt keresi a teremben, aki éppen a bárnál van, valami erős italt keres, ami elég hamar beüt.
Majdnem tíz óra van, amikor Zayn végül úgy dönt, hogy akcióba lendül.
Harry figyeli őt, ahogy Vogel asztalához megy hanyag viselkedéssel, aztán mond valamit a házaspárnak. Elszabadul a káosz, amint Zayn elkezd arról kiabálni, hogy Marie (úgy tűnik, így hívják Vogel feleségét) megcsalja őt Marcoval, és hogy mennyire hiányzik a nő a gyerekeiknek.
Elég vicces figyelni, ahogy az egész kibontakozik, de eszébe jut Harrynek, hogy sokkal fontosabb dolga van. Úgy tűnik, Zayn elég jól küzd az őrök ellen, akik megpróbálják elvinni őt az asztaltól.
- Ez felháborító! Én SZERELMES vagyok ebbe a nőbe! – ez az utolsó dolog, amit Harry hall, mielőtt Louis és ő kiszaladnak a teremből.
Szerencsére senki sem figyel rájuk, és körülbelül húsz biztonsági őr rohan el mellettük a bálterembe tartva anélkül, hogy kétszer is rájuk pillantsanak.
- Fel a lépcsőn, majd jobbra előre – feleli Harry, Louis pedig gyorsan követi őt.
Egy hatalmas dupla ajtó van a folyosó végén, amit felügyelet nélkül hagytak.
- Kurvára be van zárva – mondja Harry az órájába, amikor az ajtó nem nyílik.
- Kell hozzá kártya vagy valami? – kérdezi Niall.
- Kulcs.
- Baszki. Próbáld meg…
- Menj odébb – szól közbe Louis, majd letérdel, ahogy elővesz egy zárfeltörő készletet.
- Louis megpróbálja feltörni a zárat.
- Sikerrel jár?
- Igen – motyogja Harry, amikor Louis kinyitja az ajtót és feláll.
Belépnek az irodába, aztán Louis az asztalhoz megy, hogy feltörhesse Vogel számítógépét és elfaxolhassa a dolgozók listáját az MI6 laborjának.
Közben Harry átnézi az irattartóit és a papírokat, amiket az asztalon talál, megpróbálva olyan papírokat keresni, amik bizonyítanak bármilyen korábbi tranzakciókat, hívásokat és üzleteket, amiket az elmúlt négy hónapban kötött. Alig veszi észre, amikor Louis kinyomtat valamit, és aztán elfaxolja a labornak.
- Az előbb kaptam meg a dolgozók listáját – mondja Niall Harry fülébe, megijesztve őt. - Próbáld megkeresni a lezárt és folyamatban lévő üzleteit, és a legutóbbi vásárlásait.
- Már rajta vagyok – jelenti be Louis, amikor Harry pontosan ezt mondja el neki. – Ebben az évben csak két üzletet zárt le; az egyiket egy ingatlan céggel és egyet a BIA-val.
- Az mi?
- Brit Bevándorlási Szövetség [British Immigration Association - BIA].
- Faxold el Niallnek és menjünk. Hangok hallatszódnak a folyosóról, és elég biztos vagyok benne, hogy a mi irányunkba jönnek.
- Várj egy kurva pillanatot! – csattan fel Louis, majd gépel valamit a számítógépen. – Próbálom megkeresni a tranzakcióit, de nem találom.
Harry ordítani akar amiatt, hogy milyen makacs Louis.
- Kell hozzá bankszámlakivonat, és azt csak akkor tudod kitalálni, ha tudod a bankszámláját, kártyaszámát, meg mindent.
- Várj.
Hangok szűrődnek be kintről, így Harry kezd kicsit nyugtalan lenni.
- Louis.
De Louis nem figyel rá, mert képet csinál a monitorról, aztán kihúzza a cserélhető drive-ot, amit Harry észre sem vett, hogy berakta, végül mindent kikapcsol.
- Rendben, menjünk.
- Hová? – kérdezi Harry a kiabálás határán. – Emberek vannak az ajtó túloldalán.
- Kövess és fogd be a szádat.
Louis az ablakhoz sétál és kinyitja, mielőtt kilép az épület párkányára.
- Megőrültél? – kérdezi Harry, de gyorsan követi őt, nem igazán gondolva a következményekre.
- Csak maradj közel a falhoz és ne nézz le – utasítja Louis, miközben lassan jobbra halad.
- Azt tervezed, hogy leugrunk vagy mi?
- Nem. Efelé a másik épület felé fogunk ugrani és a tűzlépcsőt használjuk.
Harry álla leesik.
- Neked elment az eszed. Korábban is kellett már menekülnöm, de soha nem ugrottam le a negyedik emeletről.
- Van jobb ötleted?
Amikor Harry nem válaszol, Louis megfogja a téglaépületet a résnél; hátra lép, aztán előrefelé ugrik a tűzlépcsőhöz, ami néhány lépésnyire van. Megmarkolja, és addig mászik, amíg biztonságba kerül, majd várakozóan néz Harryre.
Harry nem is néz le, ahogy követi Louis lépéseit, de az élete lepereg a szemei előtt, amikor majdnem elvéti a korlátot. Louis megmarkolja az öltönyét és felhúzza, bár Harry jól fogja a korlátot.
- Megfogtam – motyogja Harry, miután felmászik és leporolja a nadrágját.
- Úgy néztél ki, mintha sírni akartál volna, szóval bepánikoltam – mondja neki Louis megrázva a fejét.
Harry úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja őt az útjuk további részében lefelé a tűzlépcsőn, és még azután is, amikor Zaynt keresik a privát parkolóban. Zayn már az autóban van, rájuk vár, miközben telefonon beszél.
- Végre! – kiált fel, amikor Harry kinyitja az ajtót a vezetői oldalon.
- Én vezetek, mert neked innod kellett.
Zayn tiltakozás nélkül kiszáll a kocsiból és hátra ül, mielőtt Louis leül Harry mellé az anyósülésre.
- Megvan minden, ami kellett?
Harry bólint, miközben beindítja az autót és kikanyarodik a parkolóból.
- Kivéve a korábbi tranzakcióit. Azokért fel kell törnünk a bankszámláját.
- Baszki, mindig ez a nehezebb része – motyogja Zayn, majd arcát Louis fejtámlájának hátsó részének támasztja.
- Nem igazán. A cserélhető drive-omon kilencven százalékban minden megvan, amire szükségünk van – tájékoztatja őt Louis.
Zayn elmosolyodik és megütögeti őt a vállán.
- Zseni vagy.
Harry a szemeit forgatja, amit Louis meglát, mert felhorkan.
- Nem lehetsz mindig te a hős, 09-es ügynök.
- Ó, baszd meg magad.
Amikor visszaérnek a hotelbe, Liam mindenkit külön felhív és elmondja nekik, hogy pihenjenek, mert a gépük másnap reggel nyolckor indul helyi idő szerint.
Harry el sem köszön Louis-tól éjszakára, mielőtt bemegy a szobájába, majd becsapja az ajtót egy kicsit keményebben ahhoz, hogy ne értelmezzék gyerekesnek. Ledől az ágyra, miután alsónadrágra vetkőzik, és kevesebb, mint tíz perc alatt elalszik.

***
 
Liam fel-alá járkál az irodájában, amikor mindhárman belépnek oda huszonnégy órával később.
- Azt hittem, sztrókot kapok, ha még egy percet várnom kellett volna! – mondja nekik drámaian Liam, majd kisétál a helyiségből, nyilvánvalóan azt várva tőlük, hogy ugyanezt tegyék.
- Mi ez a sietés? – teszi fel a kérdést Zayn, amikor mindannyian beszállnak a liftbe, Harry pedig megnyomja az L betűvel ellátott gombot, ami a labort jelenti.
- Niall új irányt kapott Louis irányítójától, és ragaszkodott hozzá, hogy menjünk hozzá, amint megérkeztek. Ezért a sietés.
Harry felhúzza a szemöldökét, ahogy egyenesen előre néz az ajtóra. Ez az első alkalom, hogy Liam valaha is felcsattant Zaynre (Harryre számtalanszor rászólt már korábban, de csak rá), ami azt jelenti, hogy a dolgok rendkívül komolyak.
Liam majdnem félbe töri a kártyáját, amikor végighúzza, hogy kinyitódjon az ajtó, aztán Niallhez sietnek, aki már őket nézi.
- Halljuk – feleli Harry, majd lehajol, hogy a képernyőre nézzen.
Niall megnyit egy mappát a számítógépén, majd egy képre kattint, amin sok név és hatalmas mennyiségű pénz szerepel.
- Ezek Vogel tranzakciói az elmúlt pár hónapból – kezdi el, és kijelöl három sort. – Az első három mind ház, amiket Miamiban, Skóciában és Franciaországban vett. Ez az öt azonban a BIA-nak lett elküldve.
- Mi dolga van a BIA-val? – kérdezi Zayn véletlenszerűen rámutatva nevekre a képernyőn.
- Illegálisan vett bevándorlókat, hogy neki dolgozzanak a lőfegyver gyárában Berlinben.
Harry össze van zavarodva.
- De miért a BIA-tól? Miért nem egy másik országból?
- Gondolom, felhasználja a bevándorlókat, akik Angliába jönnek – von vállat Niall. – Az összes átutalása Robert Adamsen keresztül történt, aki a BIA vezérigazgatója, kivéve egyet.
Niall gépel valamit a számítógépén, amíg két kép és profil jelenik meg a képernyőn.
- Ez Ivan Kozlov, egy negyven éves orosz nagykutya, aki régen az Orosz Föderáció tábornagya volt 2014-ig, amikor Putyin ismeretlen okokból kirúgta őt. Most Németországban él és az orosz bevándorlóknak segít, hogy megkapják a német, angol és francia állampolgárságot.
Niall a második profilra kattint.
- A másik férfi Nikita Romanov, Kozlov jobbkezeként is ismert. Őt is kirúgták és Angliába költözött, de most Vogelnek dolgozik. Ő az egyetlen Vogel bevándorlóin kívül, akinek büntetett előélete van, szóval szerintem megéri utánanézni neki és rá fordítani a figyelmünket.
Amikor befejezte a beszédet, Niall megfordul a székében, hogy rájuk nézzen.
- Szóval?
- Szerintem nagyon jó munkát végeztél, Horan – dicséri meg Liam, és megütögeti a hátát. Aztán Harryhez, Zaynhez és Louis-hoz fordul. – Két óra múlva felszálltok egy gépre, ami Berlinbe repül. Kozlov Németországban van a villájában, ami azt jelenti, hogy nem lesz problémátok azzal, hogy megtudjátok, hol van Romanov.
- Én ismerem őt – szólal meg Louis hirtelen.
Liam elfordítja a fejét.
- Kit ismersz?
- Kozlovot. Felbérelt egy évvel ezelőtt.
- Hogy mit csinálj pontosan?
- Az bizalmas.
Harry felhorkan.
- Nos, jó viszonyban vagy vele?
- Eh… mondjuk – feleli Louis hezitálva kicsit. – Meg fog jelenni.
Liam megrázza a fejét, aztán témát vált.
- Két óra múlva, pontosan 15:00-kor legyetek a reptéren. Zuhanyozzatok le, pihenjetek kicsit, utána ott találkozunk. Ne késsetek!
- Sosem késünk – válaszolja Zayn, aztán elköszönnek Nialltől, mielőtt elindulnak kifelé.
 
***
 
Zayn és Harry öt percet késnek a reptérről, mert Zayn nem találta az egyik kurva hajvasalóját; de nem gond. Mert úgy tűnik „kémnek lenni nem csak arról szól, hogy bátrak és tökösek vagyunk, hanem arról is, hogy jól nézünk ki” – ahogy Zayn mondta.
Liam ezúttal semmit sem szól; csak két irattartót ad a kezükbe, aztán majdnem fellöki őket a lépcsőn és be a gépbe.
Harry meg sem lepődik, hogy Louis-t már ott látja az egyik ülésen egy pohár pezsgőt iszogatva, miközben a BlackBerry-jét böngészi.
- Késtél – jegyzi meg, szemei még mindig a képernyőre tapadnak.
- Te pedig jelentéktelen dolgokat emelsz ki – válaszolja bénán, ahogy leül az ülések közti sor másik oldalára, szemben vele. Attól, hogy Louis nem válaszol, még dühösebb lesz, de megpróbálja összeszedni magát azzal, hogy kér egy pohár pezsgőt, amint a gép felszáll.
- Nem kellene munka közben innod – mutat rá Louis, amikor Harry lenyeli az első kortyot. Harry elfordítja a fejét, hogy Zaynre nézzen, aki már alszik a mellette lévő ülésen, szemben Louis-val.
- Te is iszol, én mégsem nyavalygok miatta.
Louis ezúttal felnéz.
- Az én munkám akkor kezdődik, amikor a te életed veszélybe kerül. Addig is, ami engem illet, nyaralok.
- Nagyon szeretsz az idegeimre menni, igaz? – köpi a szavakat Harry. Louis elvigyorodik. Ez a kibaszott elviselhetetlen „én-mindent-tudok” vigyor, amit Harry teljességgel gyűlöl, és nagyon szeretné egy ütéssel letörölni.
- Én? Ó, nem, kedvesem. Sokkal fontosabb dolgaim vannak, minthogy rád figyeljek. Például, hogy a Brick Breaker-rel játszak a telefonomon.
Harry ordítani akar. Louis hivatalosan is a legidegesítőbb ember, aki valaha is a földön járt.
- Édes Istenem, alig öt perc telt el a háromórás útból, és máris érzem a késztetést, hogy megfojtsalak.
- Tsk tsk. Emlékeztethetlek arra, hogy a halálos áldozataim száma magasabb, mint a korod és az IQ-d együttvéve – mosolyodik el Louis, aztán felemeli a poharát, mintha köszöntőt készülne mondani. – Szóval azt javaslom, hogy ne dühíts fel.
Harry elneveti magát, de csak próbálja elrejteni a tényt, hogy egy kissé megrémült és ugyanakkor felizgult.