2. fejezet

Helló! 😊

Itt is van az újabb rész, ahogy ígértem. Ebben már beindulnak a dolgok, akcióba lendülnek a fiúk, úgyhogy lesznek események 😏 Én imádtam fordítani, kíváncsi vagyok, mit gondoltok majd ti.

Azt eddig nem említettem még, hogy hamarosan wattpaden is fent lesz ez a történet, csak még várom hozzá a borítót, szóval megosztom a linket, amint megvan (és persze, ha ezt is engedélyezi az eredeti írónő, már jeleztem neki, várom a válaszát jelenleg). Így remélem minél többen megtaláljátok ezt a szuper kis sztorit 😊

Egy hét múlva találkozunk ismét, addig is kellemes olvasást! 😘

2. fejezet

London (Anglia)

Downing Street 10.

2016.04.05.
21:15

Tizenöt perccel később Harry kiszáll Zayn BMW-jéből, és az ajtón lévő tízes számra néz, miközben megigazítja az öltönyét. Négy rendőr van a ház előtt; kettő az ajtónál és kettő a járőrkocsiban.

- MI6 – feleli Zayn, majd felmutatja az azonosítóját a rendőröknek, mielőtt azok félrelépnek, hogy hármójukat beengedje. Harry már volt itt korábban, miután lezárt egy nagy horderejű ügyet, és megkérték, hogy menjen el a miniszterelnök irodájába, hogy kapjon egy kitűzőt, és hogy készítsenek egy képet, miközben kezet fognak.

A ház nagy részét sárgára festették, portrék lógnak a falakon, és mindegyik szoba luxus bútorokkal van felszerelve a mennyezettől a padlóig. Minden egyes szobában őr van, nem nehéz belépni a miniszterelnök irodájába egy jelvény felvillantásának köszönhetően.

Az iroda éppen olyan, amilyenre Harry emlékszik, csak ezúttal papírok és nagy irattartók vannak összevissza az asztalon, jobb sarkában pedig egy kávés pohár, amit nem mostak el. A számítógép készenléti állapotban van, a kis Windows zászló mozog a fekete képernyőn, mintha csak gúnyolni akarná őket.

Harry elvesz egy halom papírt az asztalról, majd leülne a székre, de Louis már egy lépéssel előrébb jár nála, mert leül és közelebb húzza a billentyűzetet.

- Mit csinálsz? – kérdezi Zayn Louis széke mögé állva és a képernyőre nézve.

- Megnézem az emailjeit, a legutóbbi tranzakcióit, vagy bármit, ami talán elvezethet minket az eltűnésének okához.

- Jelszóval van védve.

Louis nem válaszol, miközben a jobb egérgombbal kattint, és fénysebességgel kezd el írni valamit, amit csak ő ért. Zayn azzal foglalja el magát, hogy nyomokat keres a többi szobában, így Louis és Harry egyedül marad.
- Ne ülj az asztalra – mondja Louis Harrynek anélkül, hogy felnézne, amint Harry leül a szélére, egyik lába még mindig a földön van.
- Miért ne?

- Lehet, hogy megváltoztatod a lehetséges bizonyítékokat. Vagy lenyomatot hagysz.

- Mivel? Lenyomatot hagyok a seggemmel ezen a nadrágon keresztül?

Louis megrázza a fejét, majd elmosolyodik a számítógépre nézve.

- Bent vagyok.

- Mi?

- Átjutottam a tűzfalon.

Harry elismerően néz rá, bár Louis irányítgató én-mindent-tudok viselkedése kezd az idegeire menni.

Harry olyan gyorsan és hatékonyan nézi át a papírokat, amennyire lehetséges, de semmit sem talál, csak dokumentumokat a parlamentből, amiket még alá kell írni, polgárjogi törvényeket, amiket érvényesíteni kell, és foglalkoztatási formákat.

- Itt semmi sincs – sóhajt fel Harry, miután kétszer átolvasott minden egyes papírt az asztalon. Louis nem néz fel a számítógépből.

- Nos, én találtam valamit.

Harry megkerüli az asztalt, majd lehajol, hogy a monitorra nézzen.

- Az utolsó email, amit elolvasott, az amerikai kormánytól jött – kezdi el Louis rákattintva az emailre. – Azt kérdezik, hogy elküldte-e már az aláírt papírokat, amiket egy héttel ezelőtt kapott.

- Milyen papírokat?

- Ezt próbálom megtudni.

Louis tovább keresi még az emaileket az amerikai kormánytól, amíg meg nem találja azt, amelyben a dokumentumokat említik, amiket el kell küldeni.

- Még mindig nem írják, hogy mi van bennük – sóhajt fel Louis.

- Akkor ezt kereste az, aki elrabolta.

Louis megrázza a fejét.

- Ennek nincs értelme.

- Miért nincs?

Louis elfordítja a fejét, és úgy néz Harryre, mintha a leghülyébb ember lenne a világon.

- Mert ha megtalálták volna a papírokat, nem rabolták volna el.

Harry lenéz a lábaira, megpróbálva lenyugtatni magát, amikor szemei meglátnak egy kis bemélyedést a szőnyegben az asztal alatt; így lehajol, hogy felemelje azt.

- Nézd meg ezt – feleli, miközben két papírt húz ki összetűzve.

- Mik ezek?

Harry lenéz a papírokra.

- Bizalmasnak vannak megjelölve.

Louis kiveszi Harry kezeiből, hogy átfussa őket.

- Ezek nukleáris kódok. És információk puskaporszállításról.

- Szóval aki elrabolta a miniszterelnököt, információkat keresett fél tonna puskaporról és nukleáris kódokról, amikhez a brit kormány május elsejétől fér hozzá – jelenti ki Harry Louis válla fölött.

- Pontosan. Ami azt jelenti, hogy azt tervezik…

- Hogy használják a nukleáris fegyvereket és valószínűleg újakat csinálnak a puskaporral, amit elloptak.

- Telefonálnom kell – feleli Louis, aztán feláll a székből.

- Kivel?

- Tudnom kell, hogy a puskapor megérkezett-e oda, ahová érkeznie kellett.

Harry össze van zavarodva.

- Kit hívsz egyáltalán?

Louis egy kis könyvet vesz elő az egyik fiókból. Kikeresi a számot, mielőtt tárcsázza a telefonon, ami az asztalon van, a számítógép mellett.

- Helló? Itt Tom W. Őfelsége bérelt fel, és jelenleg az MI6-szel dolgozom. Tudnom kell, hogy egy puskaporszállítmány a… – megáll, hogy a papírra nézzen – 241-es számmal megérkezett-e tegnap? Nem gond. Köszönöm. Viszlát.

- Mit mondtak? – kérdezi Harry elnézve Louis-tól.

- Azt, hogy nem érkezett meg.

Harry feláll, majd kinyújtja lábait.

- Hogy adták ki neked ezt az információt? Bizalmasnak kellett volna lennie.

- Valószínűleg végigfuttatják a nevemet az adatbázisban. És a miniszterelnök irodai telefonját használtam.

Harry bólint, aztán körbenéz a helyiségben, hátha lát bármit, ami nyom lehet és elvezetheti őket az emberrablókhoz.

- Végeztünk itt – jelenti be Louis.

- Honnan vagy ilyen biztos benne? – kérdezi Harry bosszúsan. Kicsoda Louis, másnéven „Tom W”, hogy azt mondja, „végeztek itt”?

Ez a srác kicsit túl főnökösködő és irányító ahhoz képest, amennyire kellene, hogy legyen.

- Azért jöttünk ide, hogy indítékot keressünk, és meg is találtuk. Időben vissza kell mennünk a központba, hogy elérjük a gépet.

Harry figyeli őt, ahogy fényképet készít a kis kamerával a két papírról, mielőtt zsebre teszi.

- Menjünk.

- Nem értékelem, hogy úgy beszélsz, mintha te lennél itt a főnök, és mintha mindent tudnál – feleli Harry, miközben gyors tempóban egymás mellett sétálnak.

Zayn már kint vár rájuk egy cigarettával az ajkai között, miközben ír valamit a telefonján. Felnéz, amikor közeledni látja kettőjüket, máris veszi elő a kulcsait, hogy kinyissa az autót.

Kiteszik Louis-t a központnál, mielőtt hazaindulnak, hogy összepakoljanak. Harrynek pakolnia sem kell, mert minden, amire szüksége van, a bőröndben van, amit Miamiból hozott, így csak Zaynre vár, hogy lejöjjön a földszintre, mielőtt ismét úton vannak.

Tizenöt perccel előbb lépnek be a laborba, mint kellene, és most az egyszer Liam semmit sem mond arról, hogy késtek. Louis már ott van, éppen Niallel beszél valamiről halkan, egy bőröndöt fogva.

- A gép bármelyik percben indulhat most már. Szeretnélek megkérni titeket, hogy aludjatok kicsit a gépen és a hotelben is, hogy kipihenjétek magatokat a gálára. A bejutáshoz használjátok a vezetéknevemet, és próbáljatok meg olyan diszkrétek lenni, amennyire csak lehet. Tudjátok a feladatot.

Harry bólint. Aztán Liam elkíséri őket a kocsihoz, ami elviszi őket a privát reptérre, ahonnan a repülőgép felszáll.

- Miről beszélgetnek? – kérdezi Louis, amikor ő és Harry már az autóban vannak, várva Zaynre és Liamre, hogy befejezzék a beszélgetést.

- Flörtölnek, nem tudom. Mindketten furcsák egymással kapcsolatban.

- Járnak?

Harry megrázza a fejét.

- Istenem, nem.

- Liamnek tetszik.

- Úgy gondolod?

Louis szemei a kint lévő két férfin állapodnak meg.

- Határozottan. Az állásából, és abból ítélve, ahogy Zaynre néz.

- Ezt el kellene mondanod Zaynnek.

- Nem akarok belefolyni semmibe, nem igazán érdekel.

Harry a szemeit forgatja. Hát persze.

- Ezt lehet, abba kellene hagynod, vagy egy komoly hipertrófiád lesz.

- Nagyszerű, akkor végül egyformán fogunk kinézni.

Louis megrázza a fejét a béna visszavágáson; miközben Harry csak annyit tesz, hogy megharapja az ajkát és fejben megüti magát.

***

New Yorkban helyi idő szerint hajnal háromkor szállnak le, egy autó pedig már ott van, hogy elvigye őket a szállodába, amint kilépnek a repülőgépből.

Külön lakosztályokat kaptak a Mandarin Orientalban, és amint az ágyra teszi Harry a bőröndjét, úgy érzi, egy italra van szüksége. Tudja, hogy munka közben nem ihat, de a tényleges „munkája” csak tizenhét óra múlva kezdődik, így néhány ital a hotel bárjánál senkinek sem fog fájni.

Eszébe jut, hogy meghívja Zaynt, hogy csatlakozzon hozzá, de ő már valószínűleg aludni ment, ahogy általában szokott.

A bár szinte kihalt, amikor leül egy bárszékre és rendel egy whiskykólát. Előveszi a BlackBerry telefonját, hogy megnézze az emailjeit, abban az esetben, ha Niall vagy Liam küldött neki új infókat az üggyel kapcsolatban, amíg a gépen volt. Nincs új email, így lezárja a telefonját, és az elé helyezett italra koncentrál.

Harryt annyira leköti az italának tartalma, és ahogy a torka ég a whiskytől, hogy észre sem veszi, amikor valaki helyet foglal mellette.

- Egy Scotch-ot jéggel – feleli egy ismerős hang, ami miatt végre Harry elfordítja a fejét. Nem más ül mellette, mint Louis, aki az óráját nézi, majd kiegyenesíti a zakóját. – Azt hittem, már biztosan alszol – mondja Louis, de nem néz Harry irányába. Harry grimaszol.

- Miért gondoltad ezt?

Louis nem válaszol, ami nagyon Harry idegeire megy. Utálja, amikor az emberek azt tettetik, hogy nem hallják őt, vagy csak nyilvánvalóan nem hajlandóak válaszolni egy kérdésre. De a Louis-val való enyhe irritációja nem titok.

- Szóval, Harry Edward Styles Cheshire-ből, mondd el, hogy van a nővéred, Gemma? – szólal meg Louis, végre ránézve.

Harry álla leesik, és úgy érzi, mintha az összes levegő kiszorult volna a tüdejéből, mintha valaki gyomron rúgta volna. Egy kibaszott bérgyilkos, aki a megélhetésért öl, az előbb mondta el neki a titkosított információkat Harry életéről, amiket megpróbált eltitkolni azért, hogy biztonságban legyenek a szerettei.

- Hogy… honnan tudod ezt? Honnan tudod a nevemet és a… mi a fasz? – kiált fel Harry teljes testtel megfordulva, majdnem leesve a székéről.

- Ez azért van, mert nem változtattad meg a vezetéknevedet az MI6 fájlodban.

- Tessék? Honnan van egyáltalán hozzáférésed hozzájuk? Tudod, hogy nagy bajban leszel, ha…

Louis felemeli a kezét, hogy Harry ne beszéljen tovább, ami még jobban feldühíti Harryt. Csak meg akarja ragadni Louis kibaszott kecses kezét és leszakítani az ujjait.

- Megvannak a módszereim. Ha akarod, fejből elmondom az adószámodat és társadalombiztosítási számodat.

- Bolond vagy. Payne tud erről?

Louis vállat von.

- Tudhatja, nem izgat. Nem az én főnököm.

- Ő…

- Én Őfelségének dolgozom.

Harry a szemeit forgatja, majd egy nagy kortyot iszik az italából.

- Nem ezt kérdeztem. Igazából van bármi lényege ennek a beszélgetésnek?

- Igen. A saját érdekedben mondtam ezt el. Ha be akarjuk fejezni ezt a küldetést, teljesen érinthetetlennek kell lennünk, ami azt jelenti, hogy senki sem szerezhet meg rólunk semmilyen bizalmas információt. A barátod, Zayn, is bebiztosította magát. Te viszont… olyan vagy, mint az elefánt a porcelánboltban.

Harry teljesen összezavarodott a saját szeme előtt kibontakozó helyzettől.

- Tessék?

- Hagyd ezt abba és kezdj el cselekedni – feleli Louis, aztán a szörnyen erős italának maradékát egy gyors mozdulattal ledönti. Leszáll a bárszékről, és átad egy húsz dollárost a pultosnak. Ismét Harryre néz. – Fel kell hívnod a főnöködet, felettesedet, vagy akármi is Payne, és elmondanod neki, hogy változtassa meg a vezetéknevedet és adjon neked új személyazonosságot, amit ennél az ügynél használhatsz, különben ez az egész küldetés veszélybe kerül, mert valószínűleg sírni fogsz, mint egy kisbaba, amikor megtudod, hogy holtan találták meg anyukádat a saját otthonában a férje mellett.

Louis szavait nehéz felfogni, mert egyszerre valószínűleg túl sok, és bár ő egy SIS ügynök, Harry még soha nem találkozott senkivel, aki ennyire közvetlen és brutálisan őszinte, mint Louis.

Nagyon, nagyon utálja őt.

- Miért hallgatnék rád valaha is?

- Mert én már korábban öltem olyan embereket, mint te – mondja neki Louis.

Harry figyeli őt elsétálni, amíg ki nem kerül Louis a látóhatárából. Egyenesen szóhoz sem jut, és még dühösen füstölög is.

***

 

Manhattan, New York (USA)

Mandarin Oriental

2016.04.06.

19:45

 

Harry éppen befejezi a nyakkendője megkötését, amikor valaki kopog az ajtón.

- Indulunk – hallatszik Zayn hangja a másik oldalról.

Harry az ablaknál lévő asztalhoz sétál, hogy elvegye a cserélhető drive-os óráját és a kamerát.

- Csak egy pillanat.

Az órát felteszi a csuklójára, a kamerát pedig a zsebébe, mielőtt a fülhallgatót is beteszi. Zayn a falnak támaszkodik a szobája mellett, amikor kilép onnan Harry, becsukva maga mögött az ajtót.

- Hol van Louis?

- Már az előtérben, ránk vár.

Louis valóban az egyik hatalmas székben ül az előtérben, egy koktélt iszogat, miközben a telefonját böngészi. Felemeli tekintetét, amikor meghallja, hogy közelednek hozzá, és elteszi a telefonját a zsebébe.

- Épp ideje – motyogja Louis, majd feláll. Kivezeti őket a dupla ajtón át, mielőtt jobbra kanyarodik a magánparkoló felé.

Harry figyeli, ahogy Louis elővesz egy kocsikulcsot a zakójából és megnyomja. Hátulról hallatszik egy hang, aztán azonnal meglátják a piros Alfa Romeo C4-et, amiről Liam beszélt.

- Én vezetek – feleli Louis, miközben elkezd az autó felé sétálni.

- Nem az előbb ittál? – kérdezi Harry, és majdnem felsikít, amikor Louis legyint egyet, mintha semmiség lenne.

Harry legnagyobb döbbenetére hátul ül, szinte összenyomva és kétségkívül kényelmetlenül.

Amit Harry megtanul az út alatt a Fifth Avenue 1009-hez az az, hogy Louis úgy vezet, mint egy őrült. Úgy tűnik, nem sok figyelmet fordít az utcatáblákra vagy a gyalogosokra, ahogy átszáguld Manhattan utcáin, hogy időben ott legyenek Vogel rezidenciáján.

Harry bekapcsolja az óráját, majd azonnal Niall jelenik meg a fülében üdvözölve őt.

- 09-es ügynök, végre – feleli Niall, Harry pedig hallja a hangján, hogy milyen fáradt.

- Hány óra van Londonban? – kérdezi, amint a fülhallgató is bekapcsolódik.

- Éjjel egy.

Harry nem mond mást, mert Louis a Fifth Avenue 1009 elé kanyarodik, majd egyesével kiszállnak a kocsiból. Louis átadja a kulcsot az inasnak, aki az ajtónál áll, aztán elmondja az ajtónál lévő biztonsági őrnek, hogy három helyet foglaltak Liam Payne név alatt. Beengedik őket, majd Niall elmondja Harrynek, hogy kapcsolják ki a fülhallgatójukat, amíg átjutnak a biztonsági kapun.

- Kapcsoljátok ki a fülhallgatótokat és az órátokat – tájékoztatja Harry a másik kettőt.

Miután probléma nélkül átmennek a biztonsági kapun, visszakapcsolják a készülékeiket, és a liftek felé indulnak.

- Nem ez volt az a nyolcvan milliós ház, amit lehetetlen volt eladni néhány évvel ezelőtt? – kérdezi Zayn, miközben a liftre várnak. Louis bólint.

- Benjamin Newton Duke-é volt, úgy tűnik Vogel megvette – feleli, mintha ezt mindannyiuknak tudnia kellett volna.

Harry ellenáll a vágynak, hogy a szemeit forgassa, mert tessék, Louis megint ezt csinálja, úgy viselkedik, mintha ő lenne a legokosabb ember a földön, és ők csak parasztok lennének hozzá képest.

A gála egy hatalmas bálteremben kapott helyet a harmadik emeleten.

- Hogy kellene bejutnunk Vogel irodájába, amikor minden sarkon biztonsági őrök vannak? – kérdezi Harry, amint elhaladnak két őr mellett az ajtónál.

- Csináltam egy térképet az épületről. Az irodája a negyedik emeleten van, közvetlenül a lépcső mellett, ami a padlásra visz fel. Egy kis figyelemelterelés megteszi a hatását – tájékoztatja őt Niall.

- Rendben, elmondom a többieknek.

- Már megvan, köszi – feleli Zayn, mielőtt Harry kinyithatná a száját.

Leülnek az asztalukhoz hátul, és a stratégiákról kezdenek el beszélgetni.

- Úgy fogok viselkedni, mintha egy kicsit túl sokat ittam volna, talán rányomulok és agresszív leszek a feleségével, vagy személyesen Vogellel, ha muszáj. Közben ti bemehettek az irodájába, amíg a biztonsági őrök azzal vannak elfoglalva, hogy engem kísérjenek ki.

Louis és Harry beleegyezik Zayn stratégiájába, ahogy Niall is, aki elküldi az épület virtuális térképét, amit az óráján tud megnézni.

- Megyek, iszom valamit, hogy ne legyen gyanús, ha részegként viselkedek, de nincs alkoholos szagom – jelenti be Zayn, majd felkel, egyedül hagyva őket.

- Hogy lehet, hogy mindig egyedül maradok veled? – kérdezi Harry lenézve a pohár vizére.

- Mert megbizonyosodom róla, hogy ne öljenek meg téged.

- Tudok vigyázni magamra.

Louis felhúzza az egyik szemöldökét.

- Igen? Nézz a szemembe, és mondd, hogy fejbe lőnél valakit.

Harry nem válaszol néhány másodpercig.

- Nem akarok embereket ölni, úgyhogy lábon vagy karon lőném, hogy leszereljem egy időre.

- És ezért kell végigkísérnem téged ezen a küldetésen. Nagyon rossz emberekkel van itt dolgunk, eltérően azoktól, akiket eddig láttál.

- Ó, akkor hála Istennek, hogy itt vagy – feleli Harry szarkasztikusan, majd Zaynt keresi a teremben, aki éppen a bárnál van, valami erős italt keres, ami elég hamar beüt.

Majdnem tíz óra van, amikor Zayn végül úgy dönt, hogy akcióba lendül.

Harry figyeli őt, ahogy Vogel asztalához megy hanyag viselkedéssel, aztán mond valamit a házaspárnak. Elszabadul a káosz, amint Zayn elkezd arról kiabálni, hogy Marie (úgy tűnik, így hívják Vogel feleségét) megcsalja őt Marcoval, és hogy mennyire hiányzik a nő a gyerekeiknek.

Elég vicces figyelni, ahogy az egész kibontakozik, de eszébe jut Harrynek, hogy sokkal fontosabb dolga van. Úgy tűnik, Zayn elég jól küzd az őrök ellen, akik megpróbálják elvinni őt az asztaltól.

- Ez felháborító! Én SZERELMES vagyok ebbe a nőbe! – ez az utolsó dolog, amit Harry hall, mielőtt Louis és ő kiszaladnak a teremből.

Szerencsére senki sem figyel rájuk, és körülbelül húsz biztonsági őr rohan el mellettük a bálterembe tartva anélkül, hogy kétszer is rájuk pillantsanak.

- Fel a lépcsőn, majd jobbra előre – feleli Harry, Louis pedig gyorsan követi őt.

Egy hatalmas dupla ajtó van a folyosó végén, amit felügyelet nélkül hagytak.

- Kurvára be van zárva – mondja Harry az órájába, amikor az ajtó nem nyílik.

- Kell hozzá kártya vagy valami? – kérdezi Niall.

- Kulcs.

- Baszki. Próbáld meg…

- Menj odébb – szól közbe Louis, majd letérdel, ahogy elővesz egy zárfeltörő készletet.

- Louis megpróbálja feltörni a zárat.

- Sikerrel jár?

- Igen – motyogja Harry, amikor Louis kinyitja az ajtót és feláll.

Belépnek az irodába, aztán Louis az asztalhoz megy, hogy feltörhesse Vogel számítógépét és elfaxolhassa a dolgozók listáját az MI6 laborjának.

Közben Harry átnézi az irattartóit és a papírokat, amiket az asztalon talál, megpróbálva olyan papírokat keresni, amik bizonyítanak bármilyen korábbi tranzakciókat, hívásokat és üzleteket, amiket az elmúlt négy hónapban kötött. Alig veszi észre, amikor Louis kinyomtat valamit, és aztán elfaxolja a labornak.

- Az előbb kaptam meg a dolgozók listáját – mondja Niall Harry fülébe, megijesztve őt. - Próbáld megkeresni a lezárt és folyamatban lévő üzleteit, és a legutóbbi vásárlásait.

- Már rajta vagyok – jelenti be Louis, amikor Harry pontosan ezt mondja el neki. – Ebben az évben csak két üzletet zárt le; az egyiket egy ingatlan céggel és egyet a BIA-val.

- Az mi?

- Brit Bevándorlási Szövetség [British Immigration Association - BIA].

- Faxold el Niallnek és menjünk. Hangok hallatszódnak a folyosóról, és elég biztos vagyok benne, hogy a mi irányunkba jönnek.

- Várj egy kurva pillanatot! – csattan fel Louis, majd gépel valamit a számítógépen. – Próbálom megkeresni a tranzakcióit, de nem találom.

Harry ordítani akar amiatt, hogy milyen makacs Louis.

- Kell hozzá bankszámlakivonat, és azt csak akkor tudod kitalálni, ha tudod a bankszámláját, kártyaszámát, meg mindent.

- Várj.

Hangok szűrődnek be kintről, így Harry kezd kicsit nyugtalan lenni.

- Louis.

De Louis nem figyel rá, mert képet csinál a monitorról, aztán kihúzza a cserélhető drive-ot, amit Harry észre sem vett, hogy berakta, végül mindent kikapcsol.

- Rendben, menjünk.

- Hová? – kérdezi Harry a kiabálás határán. – Emberek vannak az ajtó túloldalán.

- Kövess és fogd be a szádat.

Louis az ablakhoz sétál és kinyitja, mielőtt kilép az épület párkányára.

- Megőrültél? – kérdezi Harry, de gyorsan követi őt, nem igazán gondolva a következményekre.

- Csak maradj közel a falhoz és ne nézz le – utasítja Louis, miközben lassan jobbra halad.

- Azt tervezed, hogy leugrunk vagy mi?

- Nem. Efelé a másik épület felé fogunk ugrani és a tűzlépcsőt használjuk.

Harry álla leesik.

- Neked elment az eszed. Korábban is kellett már menekülnöm, de soha nem ugrottam le a negyedik emeletről.

- Van jobb ötleted?

Amikor Harry nem válaszol, Louis megfogja a téglaépületet a résnél; hátra lép, aztán előrefelé ugrik a tűzlépcsőhöz, ami néhány lépésnyire van. Megmarkolja, és addig mászik, amíg biztonságba kerül, majd várakozóan néz Harryre.

Harry nem is néz le, ahogy követi Louis lépéseit, de az élete lepereg a szemei előtt, amikor majdnem elvéti a korlátot. Louis megmarkolja az öltönyét és felhúzza, bár Harry jól fogja a korlátot.

- Megfogtam – motyogja Harry, miután felmászik és leporolja a nadrágját.

- Úgy néztél ki, mintha sírni akartál volna, szóval bepánikoltam – mondja neki Louis megrázva a fejét.

Harry úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja őt az útjuk további részében lefelé a tűzlépcsőn, és még azután is, amikor Zaynt keresik a privát parkolóban. Zayn már az autóban van, rájuk vár, miközben telefonon beszél.

- Végre! – kiált fel, amikor Harry kinyitja az ajtót a vezetői oldalon.

- Én vezetek, mert neked innod kellett.

Zayn tiltakozás nélkül kiszáll a kocsiból és hátra ül, mielőtt Louis leül Harry mellé az anyósülésre.

- Megvan minden, ami kellett?

Harry bólint, miközben beindítja az autót és kikanyarodik a parkolóból.

- Kivéve a korábbi tranzakcióit. Azokért fel kell törnünk a bankszámláját.

- Baszki, mindig ez a nehezebb része – motyogja Zayn, majd arcát Louis fejtámlájának hátsó részének támasztja.

- Nem igazán. A cserélhető drive-omon kilencven százalékban minden megvan, amire szükségünk van – tájékoztatja őt Louis.

Zayn elmosolyodik és megütögeti őt a vállán.

- Zseni vagy.

Harry a szemeit forgatja, amit Louis meglát, mert felhorkan.

- Nem lehetsz mindig te a hős, 09-es ügynök.

- Ó, baszd meg magad.

Amikor visszaérnek a hotelbe, Liam mindenkit külön felhív és elmondja nekik, hogy pihenjenek, mert a gépük másnap reggel nyolckor indul helyi idő szerint.

Harry el sem köszön Louis-tól éjszakára, mielőtt bemegy a szobájába, majd becsapja az ajtót egy kicsit keményebben ahhoz, hogy ne értelmezzék gyerekesnek. Ledől az ágyra, miután alsónadrágra vetkőzik, és kevesebb, mint tíz perc alatt elalszik.

***

 

Liam fel-alá járkál az irodájában, amikor mindhárman belépnek oda huszonnégy órával később.

- Azt hittem, sztrókot kapok, ha még egy percet várnom kellett volna! – mondja nekik drámaian Liam, majd kisétál a helyiségből, nyilvánvalóan azt várva tőlük, hogy ugyanezt tegyék.

- Mi ez a sietés? – teszi fel a kérdést Zayn, amikor mindannyian beszállnak a liftbe, Harry pedig megnyomja az L betűvel ellátott gombot, ami a labort jelenti.

- Niall új irányt kapott Louis irányítójától, és ragaszkodott hozzá, hogy menjünk hozzá, amint megérkeztek. Ezért a sietés.

Harry felhúzza a szemöldökét, ahogy egyenesen előre néz az ajtóra. Ez az első alkalom, hogy Liam valaha is felcsattant Zaynre (Harryre számtalanszor rászólt már korábban, de csak rá), ami azt jelenti, hogy a dolgok rendkívül komolyak.

Liam majdnem félbe töri a kártyáját, amikor végighúzza, hogy kinyitódjon az ajtó, aztán Niallhez sietnek, aki már őket nézi.

- Halljuk – feleli Harry, majd lehajol, hogy a képernyőre nézzen.

Niall megnyit egy mappát a számítógépén, majd egy képre kattint, amin sok név és hatalmas mennyiségű pénz szerepel.

- Ezek Vogel tranzakciói az elmúlt pár hónapból – kezdi el, és kijelöl három sort. – Az első három mind ház, amiket Miamiban, Skóciában és Franciaországban vett. Ez az öt azonban a BIA-nak lett elküldve.

- Mi dolga van a BIA-val? – kérdezi Zayn véletlenszerűen rámutatva nevekre a képernyőn.

- Illegálisan vett bevándorlókat, hogy neki dolgozzanak a lőfegyver gyárában Berlinben.

Harry össze van zavarodva.

- De miért a BIA-tól? Miért nem egy másik országból?

- Gondolom, felhasználja a bevándorlókat, akik Angliába jönnek – von vállat Niall. – Az összes átutalása Robert Adamsen keresztül történt, aki a BIA vezérigazgatója, kivéve egyet.

Niall gépel valamit a számítógépén, amíg két kép és profil jelenik meg a képernyőn.

- Ez Ivan Kozlov, egy negyven éves orosz nagykutya, aki régen az Orosz Föderáció tábornagya volt 2014-ig, amikor Putyin ismeretlen okokból kirúgta őt. Most Németországban él és az orosz bevándorlóknak segít, hogy megkapják a német, angol és francia állampolgárságot.

Niall a második profilra kattint.

- A másik férfi Nikita Romanov, Kozlov jobbkezeként is ismert. Őt is kirúgták és Angliába költözött, de most Vogelnek dolgozik. Ő az egyetlen Vogel bevándorlóin kívül, akinek büntetett előélete van, szóval szerintem megéri utánanézni neki és rá fordítani a figyelmünket.

Amikor befejezte a beszédet, Niall megfordul a székében, hogy rájuk nézzen.

- Szóval?

- Szerintem nagyon jó munkát végeztél, Horan – dicséri meg Liam, és megütögeti a hátát. Aztán Harryhez, Zaynhez és Louis-hoz fordul. – Két óra múlva felszálltok egy gépre, ami Berlinbe repül. Kozlov Németországban van a villájában, ami azt jelenti, hogy nem lesz problémátok azzal, hogy megtudjátok, hol van Romanov.

- Én ismerem őt – szólal meg Louis hirtelen.

Liam elfordítja a fejét.

- Kit ismersz?

- Kozlovot. Felbérelt egy évvel ezelőtt.

- Hogy mit csinálj pontosan?

- Az bizalmas.

Harry felhorkan.

- Nos, jó viszonyban vagy vele?

- Eh… mondjuk – feleli Louis hezitálva kicsit. – Meg fog jelenni.

Liam megrázza a fejét, aztán témát vált.

- Két óra múlva, pontosan 15:00-kor legyetek a reptéren. Zuhanyozzatok le, pihenjetek kicsit, utána ott találkozunk. Ne késsetek!

- Sosem késünk – válaszolja Zayn, aztán elköszönnek Nialltől, mielőtt elindulnak kifelé.

 

***

 

Zayn és Harry öt percet késnek a reptérről, mert Zayn nem találta az egyik kurva hajvasalóját; de nem gond. Mert úgy tűnik „kémnek lenni nem csak arról szól, hogy bátrak és tökösek vagyunk, hanem arról is, hogy jól nézünk ki” – ahogy Zayn mondta.

Liam ezúttal semmit sem szól; csak két irattartót ad a kezükbe, aztán majdnem fellöki őket a lépcsőn és be a gépbe.

Harry meg sem lepődik, hogy Louis-t már ott látja az egyik ülésen egy pohár pezsgőt iszogatva, miközben a BlackBerry-jét böngészi.

- Késtél – jegyzi meg, szemei még mindig a képernyőre tapadnak.

- Te pedig jelentéktelen dolgokat emelsz ki – válaszolja bénán, ahogy leül az ülések közti sor másik oldalára, szemben vele. Attól, hogy Louis nem válaszol, még dühösebb lesz, de megpróbálja összeszedni magát azzal, hogy kér egy pohár pezsgőt, amint a gép felszáll.

- Nem kellene munka közben innod – mutat rá Louis, amikor Harry lenyeli az első kortyot. Harry elfordítja a fejét, hogy Zaynre nézzen, aki már alszik a mellette lévő ülésen, szemben Louis-val.

- Te is iszol, én mégsem nyavalygok miatta.

Louis ezúttal felnéz.

- Az én munkám akkor kezdődik, amikor a te életed veszélybe kerül. Addig is, ami engem illet, nyaralok.

- Nagyon szeretsz az idegeimre menni, igaz? – köpi a szavakat Harry. Louis elvigyorodik. Ez a kibaszott elviselhetetlen „én-mindent-tudok” vigyor, amit Harry teljességgel gyűlöl, és nagyon szeretné egy ütéssel letörölni.

- Én? Ó, nem, kedvesem. Sokkal fontosabb dolgaim vannak, minthogy rád figyeljek. Például, hogy a Brick Breaker-rel játszak a telefonomon.

Harry ordítani akar. Louis hivatalosan is a legidegesítőbb ember, aki valaha is a földön járt.

- Édes Istenem, alig öt perc telt el a háromórás útból, és máris érzem a késztetést, hogy megfojtsalak.

- Tsk tsk. Emlékeztethetlek arra, hogy a halálos áldozataim száma magasabb, mint a korod és az IQ-d együttvéve – mosolyodik el Louis, aztán felemeli a poharát, mintha köszöntőt készülne mondani. – Szóval azt javaslom, hogy ne dühíts fel.

Harry elneveti magát, de csak próbálja elrejteni a tényt, hogy egy kissé megrémült és ugyanakkor felizgult.