11. fejezet

Sziasztok! 😊

Elérkeztünk hát az utolsó részhez és egyben epilógushoz. Ebből minden részlet kiderül, ami eddig titok volt 😉 Szerintem mindenkinek tetszeni fog.

Remélem, nektek is annyira tetszett a történet, mint nekem, nagy élmény volt fordítani, és jó volt átcsöppenni ebbe a világba 😊 Nagyon köszönöm, hogy velem tartottatok ennél a történetnél is! 💖

És természetesen nem fogok eltűnni, hamarosan jelentkezem egy újabb fordítással! 🎉 Viszont ez egy picit várat magára, ugyanis hátra van még pár fejezet, amit meg kell csinálnom 😀 Azt még nem tudom, hogy itt, bloggeren csinálok-e neki blogot, ezen még gondolkodnom kell, de wattpadon biztosan elérhető lesz, szóval kövessetek be ott nyugodtan (LINK), és akkor biztosan nem maradtok le semmiről 😉

Szóval remélhetőleg néhány hónap múlva hozom az új sztorit, wattpadon majd a profilomnál találhatjátok meg (plusz úgyis kap értesítést, aki bekövet), itt pedig az biztos, hogy a szokásos módon egy új posztban kiteszem a linket. Hogy bloggeres is lesz-e vagy csak wattpados, azt még kitalálom addig.

A továbbiakban is olvassátok, osszátok ezt a történetet nyugodtan, írjatok is bátran, ha meg szeretnétek osztani a gondolataitokat, időnként minden fordításomat csekkolom 😀

Nos, azt hiszem, mást nem akartam mondani, kellemes olvasást kívánok! És hamarosan jön az új fordítás! 💖

11. fejezet/Epilógus

London (Anglia)

Downing Street 10

2016.05.26.

22:00

 

- Munka elvégezve – feleli Louis Harry padlón lévő testére nézve. – Megkaphatom a fizetésemet most már.

- Megfeledkeztél arról az emberről, akit akartam, hogy először megölj – mondja neki Kozlov a miniszterelnök felé intve, aki úgy néz ki, hogy mindjárt elájul.

- Amint megkapom a fizetésemet, őt is lelövöm.

- Rendben, rendben – próbálja megnyugtatni őt Kozlov, aztán előveszi a telefonját. Louis ugyanezt teszi, megnyitva a bankszámláját.

Néhány másodperccel később kétmillió font jelenik meg az egyenlegén.

- Most pedig. Tedd, amit tenned kell – utasítja őt Kozlov. – És aztán jussunk ki innen.

Louis elmosolyodik.

- Kívánságod számomra parancs, főnök – meghúzza a ravaszt, mire Kozlov a padlóra esik hátra gördült szemekkel. – Kurva – köpi a szót Louis, ledobva a fegyvert.

Megfordul, majd a miniszterelnök felé megy, hogy kivegye a szájpeckét és kiszabadítsa őt a kötelek közül, amikkel le volt kötözve az elmúlt hónapban.

- Sajnálom, hogy ezt látnia kellett, uram.

- Semmi gond.

- Menjen ki és küldjön le ide mentősöket – mondja neki Louis, a miniszterelnök pedig ezt is teszi.

Ezután Louis Harry felé megy, felemelve őt a székével, így Harry ismét ül.

- Harry – feleli, megütve az arcát. – Harold!

Harry pislog kétszer, mielőtt kinyitja a szemeit.

- Mi… nem haltam meg?

- Nem, te idióta. A széked hátulját lőttem meg, hogy eless, beüsd a fejedet és ideiglenesen elveszítsd az eszméletedet.

- De te… te neki dolgoztál. Kétszeresen vágtál át minket!

Louis megrázza a fejét, miközben kioldozza őt.

- Igazából, némileg kétszeresen vágtam át őt. Valóban felbérelt engem, hogy öljem meg a miniszterelnököt, de úgy döntöttem, hogy nem fogom.

- Szóval minden, amit mondott, igaz volt? Az egész egy színjáték volt és tényleg segítettél neki, hogy egy lépéssel előttünk…

- Igen, de az első két hét felénél meggondoltam magam.

Harry a homlokát ráncolja, miközben a csuklóit dörzsöli, Louis-ra bámulva, aki éppen előtte térdel.

- Miért?

- Mert… nem tudom. Elkezdtem… szimpatizálni veled.

- Szimpatizálni? – kérdezi Harry a szemeit forgatva. – Ez még mindig nem mentség arra, hogy…

- Az előbb vallottam be, hogy kedvellek, és hogy nem volt színjáték az egész, te pedig úgy döntesz, hogy cseszegetsz a nyelvtanom miatt?

Harry felsóhajt, de aztán elmosolyodik és magához húzza Louis-t egy csókra.

- Tudtam, hogy nem tennéd meg – feleli Louis ajkainak.

- Amennyire szép ez, a farkam elzsibbad itt – szólal meg Zayn, mire Harry odanéz Louis válla felett.

- Ó, baszki. Azt hittem, halott vagy.

Zayn bosszúsan pillant rá.

- Nos, nem vagyok. Abbahagynátok az undorítóságot és kioldoznátok?

Louis feláll, és odasétál hozzá, hogy segítsen.

- Bocs, hogy megütöttem a fejedet, de Kozlov figyelt és nem leplezhettem le az álcámat.

- Valaki beavat majd? – kérdezi Zayn a fejét dörzsölve. – Az előbb ébredtem fel arra, hogy csókolóztok és egy halott test van mellettem.

- 05-ös ügynök? 09-es ügynök? – hallatszik Liam hangja fentről. – Minden rendben? Nálunk van a miniszterelnök.

- Igen, idelent vagyunk! – feleli Zayn.

Liam gyorsan lerohan a lépcsőn egy csapat mentőssel és két fegyveres sráccal.

- Ó, hála Istennek. Mr. Cameron azt mondta, hogy az egyikőtök meghalt.

Hirtelen megragadja Zayn arcát és egy csókot nyom az ajkaira, mielőtt ijedten húzódik hátra.

- Uh… bocsi.

Aztán Louis és Harry felé fordul.

- Valakinek sok mindent kell megmagyaráznia, és azt rögzíteni kell.

***

London (Anglia)

MI6 központ

2016.05.27.

00:30

- Szóval felbérelt Kozlov, hogy öld meg a miniszterelnököt, de meggondoltad magad? És őt ölted meg? – ellenőrzi Liam, hogy jól hallotta-e. Louis bólint, hátra dőlve a székében.

- És az egész lőporszállítmány és nukleáris kódok biztonságban vannak ott, ahová valók.

Liam egyik kezével beletúr a hajába.

- Jézus Krisztus. Mekkora kibaszott káosz. De – feláll, és Harryre néz, aztán Zaynre. - Nagyon büszke vagyok rátok. Nagyon jó munkát végeztetek, és nyugodtak voltatok az extrém stresszes pillanatokban is.

- Köszönjük, uram – bólint Harry, majd megrázza Liam kezét. Zayn ugyanezt teszi, aztán Liam megfordul, hogy elővegyen valamit az asztalából.

- Köszönetként szeretnénk, hogy kivegyetek egy hónapot. Azaz, ha valami történik…

Harry elmosolyodik.

- Tudjuk, uram. Telefonközelben leszünk.

- Hová mentek mindhárman? – kérdezi Liam, átadva mindegyiküknek egy medált. – Ezt a kiemelkedő munkátokért. Még neked is, Louis.

- A Bahamákra megyünk – válaszolja meg Harry Liam kérdését. – Aztán Las Vegasba. A Karib-szigetekre…

- Ez nagyszerűen hangzik – halkul el Liam, mire Harry a szemeit forgatja, és meglöki Zayn könyökét.

- Te is szeretnél jönni? – kérdezi meg Zayn. – Egy hét múlva indulunk. És Niall is jön.

Liam elmosolyodik.

- Persze, hogy szeretnék menni.

***

Bahama-szigetek

Atlantis Royal Towers Hotel

2016.06.10.

15:00

- Kozlov kifizetett egyáltalán? – teszi fel a kérdést Harry Louis-nak hirtelen.

Az egyik medencénél ülnek, koktélokat iszogatnak, és a legveszélyesebb küldetéseikről beszélgetnek, egyiket a másikhoz hasonlítva.

- Igen. Kétmillió fontot, mielőtt lelőttem. De előbb megköszöntem neki, úgyhogy udvarias voltam.

Harry felnevet.

- Ez olyan durva volt, babe.

Louis elmosolyodik a becenéven, amitől Harry bizsergést érez belül. Ilyenek, mióta Louis egy nagyon furcsa, majdnem gimis módon elmondta neki, hogy kedveli őt. Louis már elmondott neki mindent arról, hogyan találta őt meg Kozlov egy hónappal a robbantás és az emberrablás előtt, hogy kétmillió fontot ajánlott fel neki mindenért, és hogy hogyan kezdte el nagyon megkedvelni Harryt, majd meggondolta magát.

- De hogy csináltad azt a mutatványt a robbanással? Láttalak meghalni – feleli Harry megrázva a fejét.

- Tudtam, hol volt a bomba, és ha beosonok abba a helyiségbe a széffel, egyenesen a széfbe, akkor rendben vagyok. Éppen időben sikerült bejutnom.

- Őrült vagy – mondja Harry a fejét rázva. – Mi van azzal, amikor eltévesztetted Kozlov szívét és életben hagytad őt? Az szándékos volt?

Louis bólint.

- Persze, hogy az volt, nem akartam megölni őt, mielőtt megkaptam volna a pénzemet. Az volt az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy igazából őt akarom megölni.

- És szépen sikerült – mosolyog Harry, egy pillantást vetve a baljára. Zayn és Liam néhány napozóággyal odébb ülnek tőlük, nevetnek valamin, miközben az italaikat kortyolják. – Nem tudom elhinni, hogy Liamnek is tényleg tetszik Zayn. Sosem gondoltam volna erre, őszintén szólva.

Louis vállat von.

- Addig kell élvezniük, amíg tart, mert az MI6 előírása, hogy nem lehet munkatárssal randizni.

- Akkor fontolóra veszed az állásajánlatot, amit Liam tett neked?

Amint mindennek vége volt, Liam felajánlott egy állást Louis-nak 20-as ügynökként, de Louis azt mondta, hogy még megfontolja.

- Miből gondolod ezt?

- Nos, egyrészt, elolvastad az egész könyvet a szabályokról és miegymásról, amit Liam átadott neked. Én át sem olvastam, mielőtt aláírtam.

- Szeretem tudni, hogy mibe egyezek bele – feleli Louis. – És nem vagyok biztos benne, hogy tényleg csatlakozni akarok az MI6-hez.

Harry a homlokát ráncolja.

- Az egész randizós dolog miatt? Tudod, megbeszélhetjük az Emberi Erőforrás…

- Nem, nem azért. Csak… nem szeretem, ha le vagyok kötve egy munkához. Szeretek akkor dolgozni, amikor akarok, ahogy akarok…

- Megölni embereket – mondja Harry.

- Megölni rossz embereket – javítja ki Louis. – Aki megérdemli, hogy megöljék. Megtenném ingyen, de a fizetés bónusz.

Harry elmosolyodik.

- Igen. Valószínűleg igazad van. Ó, valaha is… tudod, elkaptad azokat az embereket, akik a házatok betöréséért voltak felelősek? Erről még sosem meséltél.

- Igen, elkaptam. Bár nem volt nehéz, megöltem őket, amikor tizenhét voltam. Amint felébredtem a kómából és senki sem volt a közelemben, sikerült kiosonnom a tűz esetén használandó vészkijáraton, és elmentem az egyik jó barátomhoz, akiről tudtam, hogy vannak kapcsolatai a maffiával. Mindent elmondott, amire szükségem volt, és nagyjából így kezdődött, hogy bérgyilkos legyek.

Harry megdöbbenve néz rá.

- Tizenhat éves voltál.

- És? A családomat minden ok nélkül meggyilkolták, így néhány kapcsolatnak köszönhetően felkutattam ezeket az idiótákat. Három huszonéves volt, akik csak üres házakat raboltak ki, de véletlenül olyan házba botlottak bele, ahol éppen otthon voltak.

Harry minden egyes szavára figyel.

- És hogy ölted meg őket?

- Ugyanúgy, ahogy megölték a családomat. Egy székhez kötöztem őket, órákig kínoztam őket, mielőtt a szívük közelében rájuk lőttem és hagytam, hogy pár óráig kivérezzenek, amíg meg nem haltak.

- És mit csináltál a testekkel?

Louis megrázza a fejét.

- Mondtam, hogy volt egy barátom a maffiában. Gondoskodtak róla, és azok hárman eltűntek.

- De tovább öltél pénzért?

- Mire ki akartam szállni, addigra túl mélyen voltam. Bűntudatom volt és nagyon rosszul éreztem magam, amiért pénzért ölök embereket, de egy barátom, akit munka közben szereztem, azt mondta, hogy ezek az emberek megérdemlik, hogy meghaljanak, mert rossz dolgokat tettek és ők is megöltek más embereket. A rendőrség nem tudta elkapni őket, mert kapcsolataik és nagyon jó ügyvédjük volt, folytatták a gyilkolást és a rossz dolgokat, amíg valaki meg nem ölte őket. Nagyjából csak erre volt szükségem. És mire ki tudtam volna szállni ebből a „profi bérgyilkos” életből, nem akartam – feleli Louis, majd megáll, hogy Harry arckifejezésére nézzen, megpróbálva kitalálni, hogy mire gondol.

- De hogyan tanultál meg olyan sok mindent? Annyi sok nyelvet, úgy értem, és készségeket…

Louis hátra dől a napozóágyban.

- Ez a srác, a barátom, akit munka közben szereztem, ő segített mindenben. Bonyolult – mosolyodik el, amikor látja, mennyire magával ragadott Harry. – Boldog vagy a történettel most már?

Harry bólint.

- Nagyon boldog. Örülök, hogy… nem tudom. Hogy itt vagy most.

- Természetesen én is – mosolyog Louis, aztán odahajol, hogy egy csókot nyomjon Harry ajkaira.

- És mennyi pénzt kerestél hét évnyi gyilkolással?

Louis magában számolva néz fel.

- Körülbelül… fél milliárd fontot. Négyszáz és egy kicsi.

Harry szemei kidüllednek. Azt hitte, az ő 1,2 millió fontos éves fizetése sok, de úgy tűnik, néhány embernek jobban megy a sora.

- És mihez kezdesz a pénzzel?

- Autókat, házakat veszek… Még mindig megvan több, mint a kilencven százaléka különböző bankszámlákon, és fogalmam sincs, mihez kezdjek vele. Szóval jó, hogy most sok szabadidőnk van, bárhová elvihetlek a világon.

Harry a szemeit forgatja.

- Van pénzem, köszi. Várj. Ha olyan sok pénzed van, hány embert öltél meg eddig?

- Kétszázhatvanötöt.

- Azt a kurva – marad tátva a szája Harrynek. – Ez furcsa módon pontos.

- Azt talán nem tudom, mennyi pénzem van, de sosem felejtem el az embereket, akiket megöltem.

- És nem akarod abbahagyni? Úgy értem, a gyilkolást. Van pénzed arra, hogy boldogan élj.

Louis elgondolkozik.

- De. Kozlov amúgy is az utolsó megölt emberem lett volna. Tényleg gondolkozom azon, hogy másik munkám legyen.

- Ó, komolyan? – kérdezi Harry, és azonnal felvirul az arca. Louis mosolyogva bólint.

- Igen. Az MI6-nél. De nem ügynökként… ilyen… bizalmas informátorként.

- Ilyenünk nincs – ráncolja a homlokát Harry. – Csak a rendőrségnél van.

- Akkor gondolj rám úgy, mint egy MI6 tanácsadó. Tudod, valaki, aki segít a küldetéseknél meg ilyeneknél.

- Azt hiszem, ezt meg lehet beszélni Liammel – mondja neki Harry. Louis bólint.

- Tudom, már beszéltem vele.

- Igen?

- Mhm – mosolyog Louis. – És mindezt ingyen csinálom. Amúgy is unatkozom a londoni házamban, és mivel már nem fogok dolgozni, kell csinálnom valamit, amivel elütöm az időt.

Harry elvigyorodik, miközben egyenesen felül, majd megfogja Louis tarkóját, közelebb húzva magához.

- Mi lenne, ha most engem csinálnál, hogy elüsd az időt? – javasolja Harry ártatlanul.

Louis elvigyorodik, megnyalva az ajkait.

- Azt hittem, sosem kérdezed meg.

VÉGE

10 .fejezet

Helló! 😊

Újabb péntek, újabb fejezet. Elöljáróban annyit mondhatok, hogy elég izgalmas lesz a rész, esemény esemény után. És hát a vége... megdöbbentő, talán ez a legjobb szó rá. Mint mindig, most is kíváncsi vagyok, mi lesz a véleményetek.

Még találkozunk egy hét múlva, akkor jön az utolsó fejezet. Addig is kellemes olvasást! 😘

10. fejezet

London (Anglia)

MI6 központ

2016.05.25.

15:30

 

- Bármi hír Kozlovról? – kérdezi Harry, miközben belép a laborba azon a napon, mert Niall behívta őt.

- Nem igazán. Semmi érdekeset nem csinált az elmúlt tíz napban, leszámítva, hogy elment boltba és a hotelszobájában maradt és fizetős filmeket rendelt.

Harry a homlokát ráncolja.

- És biztosan tudjuk, hogy ott van?

Niall bólint.

- Igen. Hallottuk, hogy használja a mosdót, meg telefonál is valakivel. Mindent felveszünk, és egy fordító tájékoztatott minket, hogy arról beszélt valakivel, hogy visszamegy Oroszországba, mert minden más megbukott. Szóval abban a percben, hogy el akarja hagyni az országot, elkapjuk őt.

- Kivel beszélt telefonon? – kérdezi Harry leülve mellé.

- Az anyjával, úgy tűnik. Lenyomoztuk a telefonját, ami a nő számához vezetett. Oroszországban él, de idehoztuk őt kihallgatásra. Az előbb érkezett meg a reptérről, úgyhogy a tiéd most már.

- Az anyja? – rázza meg a fejét Harry. – Kozlovnak akkor nem fog tetszeni, hogy a nő itt van. És hogyan került ő a képbe?

- Nincs túl tiszta múltja – szól közbe Liam, miközben besétál Zaynnel a nyomában. Átad Harrynek egy aktát. – Nikita Kozlov, hatvannégy éves. Börtönben volt emberölésért, gyilkossági kísérletért és kábító-szerkereskedelemért huszonöt éves korától. Most feltételes szabadlábon van Oroszországban, de beszéltünk a megbízott tisztjével, aki megengedte, hogy idehozzuk, ha éjszaka bezárjuk őt.

- Az nem lesz probléma – mondja neki Harry, ahogy átnézi az aktáját.

Két ügynök lép be a laborba egy öreg nővel, aki biztosan Kozlov anyja, majd leültetik őt egy székre Niall asztala előtt.

- Ms. Kozlov – kezdi el Harry, miközben a nő előtt lévő asztalnak támaszkodik. – 09-es ügynök vagyok, és szeretnék önnek feltenni néhány kérdést.

A hölgy összezavarodva néz rá.

- Én nem csináltam semmit. Miért vagyok itt?

- A fia miatt.

- Ivan? – kérdezi a nő, hirtelen ideges lesz.

- Igen. Arról tájékoztattak minket, hogy kapcsolatba lépett vele az elmúlt pár napban. Nem tudom, hogy ön tisztában van-e ezzel, de a fia benne van egy nagyon komoly…

- Én nem tudok semmit – feleli. – Szeretnék elmenni most.

Harry vesz egy mély lélegzetet.

- Nem mehet és nem is fog sehová sem menni, amíg információkat nem árul el nekünk a fiáról.

A nő felsóhajt, aztán lenéz a kezeire.

- Öt éve nem láttam őt, és három nappal ezelőtt, amikor felhívott, ez volt az első alkalom, hogy olyan hosszú idő után hallottam felőle. Nem tudom, hol van.

- Mi tudjuk, hogy hol van, és láthatja őt, amint mindennek vége van – mondja neki Harry. – Tudja, hogy hol van a miniszterelnökünk?

A nő bólint.

- Nos, a fia elrabolta őt, mi pedig meg akarjuk találni, mielőtt a fia valami… rosszat csinál. Miért hívta fel önt, Ms. Kozlov?

- Megkérdezte, hogy kijöttem-e már a börtönből, és azt mondta, vissza akar menni Oroszországba, mert minden tönkrement, amit eltervezett. De még nem mehet haza, mert még van egy utolsó dolog, amiről gondoskodnia kell.

Harry aggodalmas pillantásokat vált Liammel, majd visszanéz az asszonyra.

- Azt elárulta, hogy mi az a dolog?

- Nem, de motyogott valamit a tízes számról, és mondott valamit csütörtök este kilenc óráról. Aztán azt mondta, szombaton hazajön – válaszolja, szörnyen idegesnek néz ki.

- Azt tervezi, hogy holnap megöli a miniszterelnököt – feleli Liam, majd sietve elhagyja a helyiséget.

- Mondott még valamit? – erőlteti Harry egyenesen felállva. A nő megrázza a fejét.

- Kérem, ne öljék meg őt. Kérem.

- Nem fogjuk.

- Megígéri? – kérdezi, de Harry nem válaszol. Niallhez fordul.

- Meg kell találnunk a miniszterelnököt, mielőtt túl késő lesz. Kozlov terve füstbe ment, ami azt jelenti, hogy most már felesleges számára Mr. Cameron.

Niall bólint, majd elkezd írni valamit a számítógépén. Harry az ügynökök felé néz, akik behozták Ms. Kozlovot.

- Vigyék őt egy cellába.

- Mi a következő lépésünk? – kérdezi Zayn, és gyorsan követi őt a lift felé.

- Meglátogatjuk a fiát.

***

- Az erősítés Kozlov szobája mellett lévő szobákban van, és egy másik csapat vár lent az előtérben. Ha bármi baj történik, tudni fogjuk – biztosítja Harryt Niall, míg a liftben van Zaynnel, úton Kozlov szobájához.

Jelez a lift, majd kinyitódnak az ajtók, így elindulnak a 451-es szoba felé. Harry kopog, és amikor nincs rá válasz, erősebben üt rá.

- Ivan Kozlov, jöjjön ki a szobából feltartott kezekkel!

Meghallja, hogy kinyitódik egy ablak, így berúgja az ajtót és berohan Zaynnel maga mögött. Kozlov már félig kint van az ablakon, de Harry lábon lövi őt, amitől a hátára esik és felordít fájdalmában.

- Most már soha nem tudjátok meg, hogy hol van a miniszterelnökötök – köpi a szavakat Kozlov, miközben Harry felhúzza őt és hagyja, hogy Zayn megbilincselje.

- Ó, szóval kockáztatnád érte anyád életét? – kérdezi Harry, mire Kozlov arca elsötétül.

- Nálatok van az anyám?

Harry bólint.

- És egyenesen visszaküldjük a börtönbe, ha nem működsz együtt. A te döntésed.

London (Anglia)

MI6 központ

2016.05.26.

11:30

Mint kiderül, Kozlovot nem igazán érdekli az anyja, mert nem volt hajlandó együttműködni, vagy bármit is mondani a miniszterelnök hollétéről, ami nem adott Harrynek más választást, mint hogy bedobja egy cellába és megvárja, amíg átszállítják őt egy moszkvai börtönbe, ahol kivárhatja a bírósági tárgyalását.

- Többszöri vádemelésünk van ellene, úgyhogy kizárt, hogy valaha is kiengedjék – mondja neki és Zaynnek Liam azon a délelőtt, amikor belépnek az irodájába. – A mai nap folyamán szállítják őt el az anyjával együtt a reptérre, aztán vissza Moszkvába.

- És akkor nincs új hír a miniszterelnök megtalálásáról? – kérdezi Harry csak a biztonság kedvéért. Liam szomorúan megrázza a fejét.

- Niall mindent megtesz, amit tud, de kell egy kis idő, amíg áttöri a tűzfalat és megtudja, honnan származnak a kamerafelvételek. Valaki pulóverben és maszkban jár be hozzá, hogy adjon neki enni egy nap kétszer, de eddig semmi mást nem láttunk. Sajnos azt kell kérnem tőletek, hogy menjetek haza és várjatok a további utasításig.

- Ennyi? Egyszerűen feladjuk? – kérdezi Harry felállva. – Louis nem hiába halt meg.

- 09-es ügynök, mindent megteszünk, amit tudunk, de itt most nincs hasznotok. Az kell, hogy…

- Igen, tudom. Az kell, hogy folyamatosan rendelkezésre álljunk. A régi történet – motyogja Harry, majd minden további szó nélkül elhagyja az irodát.

***

London (Anglia)

Styles-Malik rezidencia

2016.05.26.

19:45

Harry telefonja hirtelen megcsörren, felébresztve őt a jól megérdemelt alvásából. Niall az.

- Helló?

- 09-es ügynök, be kell jönnötök, amint lehetséges. Kozlov megszökött.

Harry rekordidő alatt száll ki az ágyból és egyenesen a szekrényéhez megy. Amikor Niall nem „Harryvel” köszönti őt, hanem „09-es ügynöknek” hívja, komoly a helyzet.

- Hogy érted, hogy megszökött? Hogy lehetséges ez? – kiabálja a telefonba, miközben egy pólót keres.

- A reptérre vitték őt, amikor megjelent egy fekete kisteherautó és a kocsiba ütközött, így az lefordult az útról. Kozlov beszállt a kisteherautóba és eltűnt. Segítsége volt.

Harry kihangosítja a telefont, miközben felöltözik.

- Megvan a rendszámtábla?

- Nincs, de most be kell jönnötök. Lehet, hogy meg fogja ölni a miniszterelnököt, és lehet, hogy találtam valamit.

- Ne is mondj többet.

Zayn és ő beszállnak a kocsijába, aztán rekordidő alatt érnek be a központba.

- Mondj el mindent – szólal meg Harry, amint leér a laborba. Mindenki rohangál, hívást fogad, vagy indít, és Liam is hisztérikus, kiabál mindenkivel, aki nem csinál valami hasznosat.

- A kamera Westminsterben van, hogy pontosak legyünk, de ez minden, amit el tudok mondani.

- Westminsterben? – ráncolja a homlokát Harry.

- Igen. A miniszterelnök pont az or…

- Az orrunk előtt volt – ismétli meg Harry. – Gyorsan csinálj egy térképet az összes helyről Londonban, amik kapcsolatban voltak ezzel az üggyel.

Niall gyorsan ír valamit, majd Harry a monitorhoz hajol.

- St. James Park, Abingdon Street, Warwick Square… Kozlov anyja azt mondta, hogy a fia motyogott valamit a tízes számról. Te magad mondtad. Egész végig az orrunk előtt tartotta a miniszterelnököt. Mi lenne jobb hely annál, mint amit már megnéztünk?

Niall összezavarodik egy másodpercre, mielőtt összerakja a képet.

- A saját otthona. Downing Street 10. Most már mindennek van értelme; hogy miért nem tudtam meghatározni a kamera helyzetét, mert a miniszterelnöknek le van védve az épülete, és senki sem tudja meghekkelni, kivéve, ha megvan a kód.

- Ami azt jelenti, hogy Kozlov és az a valaki, aki segített neki megszökni, úton vannak most oda, nekünk pedig oda kell mennünk és megállítani – szól közbe Zayn, egyik kezét Harry vállára téve.

Liam tart feléjük mérges arckifejezéssel.

- Mi folyik itt?

- Az előbb oldottuk meg az egész ügyet, uram – feleli Harry. – Engedélyezed a folytatást?

- Fogalmam sincs, hogy mit akartok csinálni, de engedély megadva. Horan, avass be. De először, kell egy háttércsapat, ami követi őket és készenlétben van arra az esetre, ha bármi történne.

***

London (Anglia)

Downing Street 10

2016.05.26.

20:15

Harry a bejárati kapuknál parkol le a kocsival, és miután Liam felhívja a biztonságiakat, hogy megbizonyosodjon róla, megkapják a hozzáférést, átmennek a kapukon.

- Kozlovnak fogalma sincs, hogy mentek, mert nem sikerült bejutnia a ház bejáratára néző kamerába. Halkan kell mozognotok, különben lehet, hogy olyan valamit fog csinálni, amit mindannyian megbánunk.

- Vettem – feleli Harry az órájába.

- És még… nem nyomásként, de a miniszterelnök élete gyakorlatilag a kezedben van, 09-es ügynök.

Harry a szemeit forgatja.

- Köszi, Niall. Szép lelkesítő beszéd.

Amint az épület előtt vannak az ajtónál, Harry meglátja a kerítés közelében a fekete kisteherautót, ami azt jelenti, hogy Kozlov már ott van. Zayn előveszi a pótkulcsot, amit Liamtől kapott, így nem okoznak felfordulást és csapnak zajt, amíg bejutnak.

- Niall elküldött egy térképet a házról, a titkos szobákkal meg mindennel. Az élő videófelvételekből ítélve Mr. Cameron biztosan valahol az alagsorban van.

Zayn egy szobára mutat, ami sárga vonalakkal van körbe rajzolva.

- Itt. Ez az egyetlen titkos helyiség a házban a tengerszint alatt, és amit nem kutattunk át.

- Kozlov bent van. Látom őt. Egyedül van.

Harry megfogja a fegyverét, majd jelez Zaynnek, hogy menjen az iroda felé, ahol a titkos helyiség elhelyezkedik.

- Remélem, nem kell sok idő ahhoz, hogy megtaláljuk azt az ajtót – feleli Harry, miközben belépnek az irodába.

- Harry – suttogja Zayn, aztán egy könyvespolcra mutat, amit elmozdítottak, felfedve mögötte egy helyiséget. Harry bólint.

- Igen.

Odasétál először, és kinyitja a polcot, felfedve egy lépcsősort.

- Eltűnt most. Már nincs a szobában – tájékoztatja őt Niall. - Óvatosan haladj tovább.

Harry pontosan ezt teszi, mivel lassan megy le a lépcsőn, és amint eléri az utolsót, azonnal meglátja a miniszterelnököt. Ellenőrzi, hogy senki sincs a közelben, mielőtt odafut.

- Látlak! Harry, látlak! Megtaláltad! Hol van Zayn? HARRY, VIGYÁZZ!

Harry maga mögé néz, ahol egy fahusángot lát az arca felé közeledni, mielőtt minden elsötétül.

***

Isten tudja, mennyi idővel később ébred fel, egy székhez kötözve a miniszterelnök mellett egy üres helyiségben. Nincs bekötve a szája, így Zaynért kiabál.

- Itt a partnered – hallatszik Kozlov mély hangja, mielőtt egy fekete öltönybe öltözött test gurul le a lépcsőn. – Pár órára ki lesz még ütve.

- Megölted őt? – kérdezi Harry, Zayn testére nézve. Kezei és lábai össze vannak kötözve, szemei pedig csukva vannak, de lélegzik.

- Még nem – válaszolja Kozlov, végre leérve a lépcsőkön és felfedve magát. Aztán a kamera felé fordul és beleszól. – Ha a háttércsapatból bárki az épület bejárata felé megy, lelövöm a miniszterelnököt, mielőtt mindkét ügynökötöket is megölöm.

Ezután elveszi Harry óráját, kiveszi a zsebéből a fülkészülékét, a földre dobja őket és rájuk lép. Elővesz egy pisztolyt, majd rálő a kamerára, ami azt jelenti, hogy az MI6 minden kapcsolatot elveszített Harryvel és Zaynnel, és senki sem tudja, hogy mi történik.

- Be kell vallanom neked, Styles ügynök – a hideg szalad végig Harry gerincén vezetéknevének hallatára. Kizárt. – Te és a haverod, Malik elég jól küzdöttetek. Nagy kár, hogy mindig egy lépéssel előttetek voltam.

- Hogy csináltad? Hogy vitted véghez mindezt? Kizárt dolog, hogy egyedül meg tudtad volna csinálni – teszi fel a kérdést Harry, megpróbálva nyugodtnak maradni. Kozlov felnevet.

- Természetesen nem voltam egyedül. Megöltétek a cinkosaim nagy részét, de elfelejtettétek a legértékesebb fegyveremet.

Harry a homlokát ráncolja.

- Miről beszélsz?

Kozlov elvigyorodik, majd a sötét lépcsősor felé néz.

- Most már bejöhetsz és befejezheted a munkát.

Harry néhány lépést hall meg, mielőtt egy pulóverben lévő sötét alak jön le az emeletről. A szíve megáll, és úgy érzi, hogy hányni fog.

- Louis?

És ott van Louis. Nem halt meg. Egészségesebb, mint valaha, pisztoly van a kezében és komoly kifejezés van az arcán.

- Egész végig neki dolgoztál? – kérdezi Harry, hangja megtörik a végén.

- Ó, milyen aranyos ez? – olvadozik Kozlov. – Bejössz neki.

- Azt hittem, halott vagy – folytatja Harry, Louis-ra nézve. Louis vállat von.

- Nos, rosszul gondoltad. Biztosan elég meggyőző voltam, igaz?

- Te… te neki dolgoztál. Valójában nem vétetted el a lövést. Tudtam, hogy nem tehetted. Az egész egy színjáték volt – feleli Harry. Még soha nem érezte magát ennyire becsapottnak, vagy hogy ennyire összetört a szíve.

- Mi az? Azt hitted, csak azért, mert lefeküdtünk, házasok vagyunk vagy ilyesmi?

Harry lenéz a lábaira.

- Megbíztam benned.

- Ha meg akarod menteni a világot, nem szabad bíznod, Styles.

Harry megrázza a fejét.

- Tudhattam volna. Amikor azt mondtad, hogy már dolgoztál vele, én pedig megkérdeztem, hogy kit akart megöletni veled, azt mondtad, meg kellene ölnöd magad, ha elmondanád nekem. Ami azt jelenti, hogy te voltál az, akit felbéreltek, hogy ölje meg a miniszterelnököt. Csak hogy ne piszkolja össze a kezeit.

Louis vállat von.

- Nagy kár, hogy mindenki azt hiszi, halott vagyok, és sosem gyanúsítanának engem, igaz?

- De miért nem ölted meg, amikor először lehetőséged volt rá?

Kozlov szólal meg.

- Volt egy tervem, de az egész tönkrement, amikor megtaláltátok a lőporszállítmányt és átvettétek mindennek az irányítását, amit felépítettem. Most már annyi maradt nekem, hogy megöljem mindhármatokat és eltűnjek.

- Nem fogsz túl messzire jutni – figyelmezteti Harry.

- Ó, de szerintem igen. Bár te ezt már nem fogod megtudni.

Folytatja, arról beszélve, hogyan fog eltűnni, de Harry csak arra tud gondolni, hogyhogy nem vette észre Louis-t korábban.

Amikor Louis annyira ijedtnek nézett ki egyszer, amikor Harry azt mondta neki, rájött, ki ő, azt hitte, leleplezték az álcáját, de Harry az igazi nevéről beszélt. Amikor Louis véletlenszerűen eltűnt, még fél napra is, igazából beavatta az ellenséget a fejlődésükbe.

- Az egész színjáték volt? – teszi fel a kérdést Harry.

Louis bólint, betöltve a pisztolyát.

- Jó színész vagyok, nem igaz? Az akartam lenni, amikor fiatal voltam, de aztán a terv megváltozott. Nem panaszkodhatok most.

Megfordul, és lelövi Zaynt, amitől Harry arca megrándul. Nincs figyelmeztetés, semmi. Egyszerűen lelőtte őt hidegvérrel.

- Kizárt dolog – rázza meg a fejét Harry. – Megbíztam benned. Mindannyian megbíztunk benned.

- Nem mondtam neked, hogy ne bízz meg senkiben? Figyelmeztettelek.

- De… én nem… – feleli Harry szomorúan, feladva. – Láttam, ahogy meghalsz.

Louis figyelmen kívül hagyja őt, majd Kozlovra néz.

- Csak szólj, hogy mikor, főnök.

Harry könyörgő szemekkel néz rá, és szemkontaktust létesítenek. Egy másodpercre, csak egyre, Louis szeme sajnálattal rebben meg.

De aztán elsül a fegyver, Harry pedig a hátára esik, és minden elsötétül.

9. fejezet

Helló! 😊

Itt is van a következő rész, aminek a nagy része egyszerre komoly és nevetséges 😀 A vége viszont... hát nem túl boldog, ennyit mondhatok. Kíváncsi vagyok, mi lesz a véleményetek.

És sajnos már nincs túl sok fejezet hátra, a 11. lesz az utolsó.

Azt hiszem, más mondanivalóm most nincs, egy hét múlva találkozunk, addig is kellemes olvasást! 😘

9. fejezet

London (Anglia)

Styles-Malik rezidencia

2016.05.10.

18:40

- Köszi – feleli Harry, majd elveszi a csésze kávét Zayntől.

A nappalijuk kanapéján vannak, BBC híreket néznek.

- Gondolod, hogy Louis véletlenül nem ölte meg őt? Vagy szándékos volt? – kérdezi Harry Zayntől, nem találkozva a tekintetével.

- Miről beszélsz? – mondja Zayn. – Ne légy nevetséges. Mindenki követ el hibákat, Harry, és Louis-val történetesen akkor fordult ez elő, amikor meglőtte Kozlovot és elvétette a szívét.

- Oké – bólint Harry.

- Miért ne akarta volna Louis megölni őt? Őszintén, kezdesz paranoiás lenni.

Harry semmi mást nem mond, miközben iszik egy kortyot a kávéból. Tudja, hogy paranoiás, de nem tehet róla. Ez a munkából adódik. Miután olyan sok embert látott becsapni és hazudni olyan valakinek, aki egyáltalán nem számított rá, nem tehet róla, de gyanakszik akárkire, aki elront valamit.

Megcsörren a BlackBerry-je.

- Liam az – feleli Zayn a képernyőre nézve, így Harry felveszi és fogadja a hívást.

- 09-es ügynök – mondja.

- Van egy nyomunk. Niall átnézett néhány kamerafelvételt, és meglátta, hogy egy nagyon mérges Kozlov lép be a Westminster Apátságba tíz perccel ezelőtt. Mindkettőtöknek oda kell mennie.

- Mi van Louis-val?

Liam hezitál.

- Még nem mondtam el neki, de hamarosan felhívom.

- Rendben, köszönöm, uram.

Harry megszakítja a hívást, aztán feláll a kanapéról.

- Fel kell pörögni, mennünk kell valahová.

***

Hét perc kell nekik, hogy odaérjenek arra a címre, amit Niall adott meg nekik, Harry pedig a biztonság kedvéért egy háztömbnyire parkolja le az autóját.

- Titkos ügynökeink vannak a területen, úgyhogy, ha valami történik, csak jelezz, és szólok nekik, hogy menjenek be.

- Köszi.

Harry megnézi, hogy a fegyvere a helyén van-e, mielőtt kiszállnak a kocsiból, majd az épület felé sétálnak. Aztán eszébe jut Louis és a tény, hogy csak néhány centiméterrel vétette el a lövést.

- Várj – szólal meg hirtelen Zayn, és visszahúzza Harryt. – Nézd, megint kijön.

Meglátnak egy férfit Kozlovval kijönni az épületből, baseball sapkát és mellényt visel, ahogy lefelé néz sétálás közben.

- Én követem őt. Te nézd meg, hogy mit csinált az épületben – feleli Zayn.

Harry bólint, majd megvárja, hogy Kozlov és Zayn eltűnjön, mielőtt felmegy a lépcsőn és Louis trükkjét használja, hogy bejusson. A postai dobozokat jobb oldalon látja meg, így kapcsolatba lép Niallel.

- Niall, keresd ki nekem a mostanában kibérelt lakásokat ebben az épületben. Van belőlük vagy ötven, és nincs időm mindegyikbe benézni.

- Rendben, egy pillanat.

Harry körbenéz, hátha talál valamit, ami elvezeti őt Kozlov lakásához, de nem jár sikerrel.

- Negyvenkilences lakás. Utolsó emelet. Csak két hete vette ki valaki, akit Irwin Kellogg-nak hívnak. Utánanéztem, de ez az ember nem létezik. Talán valamiféle angol név Ivan Kozlov-nak.

Harry két lépcsőfokonként halad, amíg el nem éri az utolsó emeletet, és miután Niall zöld utat ad neki, berúgja az ajtót.

- Ez az – feleli Harry, aztán jobbra megy az irodában. – Azt a kurva.

- Mi folyik ott?

Az asztalhoz sétál, ahol három számítógép van elhelyezve.

- A miniszterelnököt látom.

- Beküldök két ügynököt most.

Harry a monitorra néz, ahol a miniszterelnököt látja, mielőtt készít egy képet a három számítógépről.

- Még két videófelvétel van. Az egyik egy elhagyatott épületre néz, a másik pedig egy széfre egy helyiségben valahol. Meg kell találnod most mindegyik helyzetét.

- Megpróbálom most meghekkelni a számítógépeket, megtaláltam az IP címeket.

Két ismerős arc sétál be a helyiségbe. Harry felismeri őket, ők 10-es és 12-es ügynök. Megpróbál visszaemlékezni a nevükre, de fontosabb dolgai is vannak most.

Váratlanul Liam hívja őt, így gyorsan felveszi.

- Mondd, mi van a miniszterelnökkel – ez az egyetlen dolog, amit mond.

- Egy székhez van kötözve, és bekötötték a szemét. Senki sincs vele.

- Niall megpróbálja meghatározni a kamera helyzetét meg minden. Hol van 05-ös ügynök?

- Jelenleg Kozlovot követi – feleli Harry.

- Csatlakozz hozzá. 10-es és 12-es ügynök ellenőrzi az épületet, de most az kell, hogy 05-ös ügynökkel legyél. Felhívtam Louis-t, úton van.

- Úton hová? – kérdezi Harry, miközben elhagyja a helyiséget, hogy visszamenjen a kocsijához.

- Abingdon Street.

***

Harry észre is veszi Zaynt, amint leparkol a kertek mellett, pontosan, ahol Zayn GPS-e jelezte, hogy hol lesz.

- Mi a helyzet? – kérdezi barátjától, ahogy csatlakozik hozzá a teraszon.

- Kozlov tizenöt perccel ezelőtt ment be abba a bankba, és még nem jött ki.

Harry meglát valamit a szeme sarkából, így oda fordítja a fejét és szemkontaktust létesít Louis-val, aki gyorsan közelít feléjük.

- Olyan gyorsan jöttem, amennyire tudtam – menti ki magát.

- Kozlov bent van – mondja neki Zayn, aztán a bank felé sandít. – Ott van. Szólok az irányítómnak, hogy derítse ki, mit csinált odabent.

- Harry. Megvan a kamerák helyzete. Az egyiknek, amelyik a miniszterelnököt figyeli, nem tiszta a címe, de Londonban van, ennyit tudok mondani. Kozlov egész végig elrejtette előlünk, hogy nyerjen egy kis időt azokkal a nukleáris kódokkal.

- Mi van a másik kettővel?

- A másik kettőnek ugyanaz az IP címe, és egy épületet figyelnek Greenwich-ben. Már évek óta üresen áll, de az a széf ott van valahol.

- Küldd el a címet és elmegyünk megnézni.

- Az ügynökök felügyelet alatt tartják Kozlovot. Ha van rá esély, hogy a miniszterelnök azon a címen van, most kell odamenni, és később intézzük Kozlovot. Amíg rajta tudjuk tartani a szemünket, nem veszítjük el.

- Vettem.

Az épület, ami előtt leparkolnak, ugye, elhagyatott, de egy üres, fehér kisteherautó áll előtte, így Harry szól Niallnek, hogy futtassa le a rendszámot.

- Egy költöztető céghez tartozik. Felhívom őket és rákérdezek a korábbi tevékenységekre. Ó, és amúgy látlak titeket azon a videófelvételen, ami Kozlov irodájában van. Bentről semmi mozgást nem látok, közelebb kell mennetek.

Harry bólint, aztán megfogja a pisztolyát, és miután megbizonyosodik róla, hogy Louis és Zayn közvetlenül mögötte van, a bejárat felé mennek.

Egymás után haladnak felfelé a lépcsőfokokon, minden emeleten vásznak vannak, de nincs szerencséjük.

- Niall, itt semmi… – kezdi el, de Zayn félbeszakítja őt.

- Szerintem találtam valamit. Nézd.

Zayn egy ajtó felé mutat, ami kissé nyitva maradt.

- Mi a fene – leheli Harry, amikor meglátja, mi van odabent.

Egy hatalmas széf van a helyiség közepén, így Harry csinál egy képet és elküldi Niallnek.

- Várj – szólal meg Louis, majd visszafogja Harryt attól, hogy belépjen. – Fújj valamit a levegőbe.

Harry felsóhajt, de azért átnézi a zakóját, amíg nem talál valami paprika sprayt.

- Oké, miért van ez a zsebedben? – teszi fel a kérdést Louis, megpróbálva visszatartani a nevetését.

- Nos, hasznos most, nem? – vág vissza Harry, mielőtt egyik kezét a szájára teszi és maga elé fúj, felfedve a piros lézervonalakat. Aztán a lézersugarakhoz közelíti a dobozt, és meglepődve húzódik hátra, amikor hirtelen eltűnnek.

- Szívesen – suttogja a fülébe Louis. Harry a szemeit forgatja.

- Ne áltasd magad.

- Ó, már nem is számolom, hogy hányszor mentettem meg az életedet. Higgy nekem, nem áltatom magam, mert kezd fárasztó lenni, és fontosabb dolgokra kell tartalékolnom az energiámat.

- Amennyire szórakoztató az ugratásotokat nézni, ki kell találnunk, hogyan jussunk be abba a széfbe anélkül, hogy félbevágnának – szól közbe Zayn, Harrynek pedig bűntudata támad körülbelül századjára, mert el is felejtette, hogy Zayn ott van.

- Kellene valami út a plafonon keresztül – javasolja Louis. – De speciális felszerelésre van szükségünk.

- Szólok Niallnek, hogy küldjön ide vele valakit. Addig keressük meg a helyet a széf felett – feleli Harry.

- A tető.

Megtalálják az ajtót, ami az épület tetejéhez vezet.

- Ez nehezebb lesz, mint gondoltuk – sóhajt fel Harry, ahogy körbenéz. – Kell ide egy csapat, hogy átvizsgálják a helyet és átvágják a cementet.

Louis bólint.

- Egy másik mód az lenne, hogy kikapcsoljuk a lézereket, de az kétszer annyi időbe és energiába telik.

- Oké, a csapat az épületben van, a tetőre mennek – jelenti be Niall.

- Mondd nekik, hogy hozzanak valamit, ami átvágja a cementet. És néhány hálózsákot. Itt lesznek egy ideig.

***

Sötét van, amikor elhagyják az épületet, de a csapat még mindig a tetőn van. Most, hogy megtalálták a helyet a széf felett, megpróbálják átvágni a tetőt, hogy egyikük átcsússzon a lyukon és hozzáférjen a széfhez.

Liam elmondta nekik, hogy folyton maradjanak telefon közelben, és hogy tudják, Kozlov egy hotelben szállt meg.

- Csak azt nem értem, hogy miért nem tartóztatják őt le – szólal meg Zayn a fejét rázva később azon az estén, amikor hazaérnek.

- Ha őrizetbe veszik, talán sosem tudjuk meg, hol van a miniszterelnök. Jobb ez így – mondja neki Harry, miközben leveszi a zakóját és felteszi a folyosón lévő fogasra.

- Alig várom, hogy vége legyen ennek az ügynek, őszintén szólva. Louis-nak egyszerűen csak le kellene lőnie Kozlovot és túl lennénk rajta.

- Pihenned kellene kicsit – tanácsolja Harry. – Fáradt vagy.

Zayn megütögeti a vállát, ahogy a lépcső felé sétál.

- Ez rád is vonatkozik, haver. Az a sok szex egy profi bérgyilkossal biztosan kimerítő. Fogadok, hogy kibaszott őrült az ágyban.

***

London (Anglia)

Elhagyatott épület

2016.05.12.

17:50

Két nappal később végre behívják őket, mivel a csapatuknak sikerült egy lyukat vágnia a tetőbe, pontosan a széf felett.

- Kér hevederünk van, mert ez két emberes feladat. Egyikőtöknek át kell vágnia a széfet és nyitva tartania, amíg a másik egy elemlámpát tart, aztán kihúzza azt az akármit, ami benne van – mondja Liam, ez pedig az első alkalom, hogy valaha is a terepen látja őt. Két helikopter is itt van arra az esetre, ha bármi történne és azonnal le kell lépniük.

- Én megcsinálom – ajánlja fel Harry.

- Louis, neked is menned kellene – feleli Zayn, mire Harry a szemeit forgatja. Nem biztos benne, hogy azért akarja Zayn, hogy ők menjenek be, hogy időt tölthessen Liammel, vagy azért, hogy bátorítsa Harry szexuális vonzódását Louis-hoz. De nem mond semmit, miközben felveszi a hevedert és megbizonyosodik róla, hogy szorosan áll rajta.

- Van két ember, akik mindkettőtöket tartják, szóval biztonságban vagytok – biztosítja őket Liam, ahogy mindketten letérdelnek, hogy átnézzenek a lyukon.

Harry elveszi az elemlámpát, mert úgy tűnik, Louis tudja, hogyan kell használni a láncfűrészt. Persze, hogy tudja.

- Előbb a hölgyek – mondja Louis, mire Harry majdnem arcon üti őt, mielőtt átmegy a lyukon, először a lábaival.

Lassan leereszkedik, de mindent lefúj az útjában, hogy megbizonyosodjon róla, tiszta a terep. Amint tiszta, megadja Louis-nak a jelet. A széf túl kicsi szélességben, hogy ráálljon, így lógnia kell. Szó szerint. Louis elég hamar csatlakozik hozzá, egy hatalmas láncfűrészt lóbálva.

- Kurvára ne hintázz felém – figyelmeztet Harry, amikor Louis egy kicsit közel megy hozzá a fűrésszel.

- Ne legyél már kisbaba. Tartsd az elemlámpát, hogy átvághassam ezt a kurvát.

Harry azt teszi, amit mondtak neki, majd elég hamar sikerül Louis-nak teljesen átvágni a tetejét, felfedve, hogy mi van belül.

- Egy pendrive? Komolyan? – nyög fel Harry, amikor meglátja a kis dolgot a széf aljában.

- Nem tudjuk, mi van rajta – csendesíti őt le Louis, aztán hagyja, hogy a láncfűrész a földre essen, ezáltal négy darabra vágva azt.

Megfogja Harry karját, hogy lendületet vegyen és a bejárat felé lökje magát.

- Ha miattad esek le, esküszöm… – feleli Harry, megpróbálva kiszabadulni Louis fogásából.

- Ne mozogj, vagy mindkettőnket leejtenek.

- Minden rendben? – kérdezi Liam fentről.

- Mintha Isten lenne – suttogja Louis felfelé nézve a fénysugár felé. Harry a szemeit forgatja.

- Igen, uram. Egy pendrive van benne. Most vesszük ki.

- Legyetek óvatosak.

Louis Harryre néz.

- Ne a szemembe világíts, hanem a pendrive-ra, te idióta.

- Ne mondd meg, hogy mi a faszt csináljak. Ez az én küldetésem.

Louis felhorkan.

- Ó, kérlek, halott lennél, ha én nem lettem volna.

- Ó, Istenem, az egód nagyobb, mint a segged.

- Néhány estével ezelőtt nem panaszkodtál – szűri ki Louis a fogai között, majd megfogja a széf tetejét. – Most pedig fogd meg a lábamat és told a plafon felé, hogy beférjek.

- Akkor ki kellett volna hagynod azokat a desszerteket, amiket megettél – motyogja Harry, de ettől függetlenül megfogja Louis lábait és a plafon felé tolja, ahogy Louis kérte tőle.

Húsz másodperccel később Louis a pendrive-val a kezében jön fel, Harry pedig rámutat az elemlámpával.

- Van rajta valami furcsa képernyő – feleli Louis. – Gyerünk, amint újra kint vagyunk, meglátjuk, mi van rajta.

Harry meghúzza a kötelét, és Louis is ugyanezt teszi, mielőtt mindkettőjüket felhúzzák.

- Ez volt odabent – mondja Harry Liamnek, miközben átadja neki az USB meghajtót.

- Rendben – feleli Liam, aztán leül egy rögtönzött székre, előhúzva egy laptopot a táskájából. – Nézzük meg, mi van rajta.

Leszedi a tetejét, majd behelyezi a laptopba. Csak egy fájl van a meghajtón, aminek a neve „B”.

- Nem tudom, hogy rá kellene-e kattintani – szólal meg Harry felállva a térdelő pozíciójából, és leveszi a hevederét. Liam felnéz rá.

- Mi a legrosszabb, ami történhet? Talán információ van a fájlban a miniszterelnökünk hollétéről.

Harry vállat von.

- Akkor rendben. Próbáljuk meg.

Liam rákattint a fájlra, aminek kell egy kis idő, hogy betöltsön, de végül megnyílik. Egy visszaszámlálás harminc másodperctől.

- Mi a… – kezdi el Liam, aztán meglátja, hogy a pendrive-on ugyanaz a visszaszámlálás van. – Ez egy bomba! – ordítja a tüdejét kiköpve, ahogy eldobja a laptopot. – Mindenki tűnjön el! A helikopterekhez MOST!

Mindenki eldob mindent, ami a kezében van, és a két helikopter felé siet, amik már beindultak. Harrynek sikerül felugrania a helikopterre egyszerre Zaynnel, majd visszanéz, hogy hol van Louis.

- LOUIS! – kiabálja, amikor meglátja, hogy megbotlik a lábainál lévő kötélben, mert még nem vette le a hevederjét, és elesik. Ő az egyetlen, aki a tetőn maradt, Harry pedig megkéri a pilótát, hogy forduljon meg.

A helikopter már húsz méterre van a levegőben, amikor az egész épület felrobban, mielőtt elborítják a lángok és összedől, pontosan Harry szeme láttára.

***

London (Anglia)

MI6 központ

2016.05.12.

21:00

Harry nem tudja, hogy mit mondjon, vagy hogy mit érezzen. Csak azt tudja, hogy ürességet érez. Nem kaptak hírt az elmúlt egy órában Louis hollétéről, vagy arról, hogy egyáltalán életben van-e, és nem tudja kiverni a fejéből azt a képet, ahogy az épület lángok közepette összedől Louis-val a tetején.

Zayn mellette ül egy csésze teával a kezében, semmit sem szól. Így vannak, mióta egy órával ezelőtt megérkeztek.

Liam öt perccel később lép be a saját irodájába, így mindketten aggódva állnak fel.

- Mi a helyzet? Bármi hír? – kérdezi Harry.

Liam bólint.

- Üljetek le.

Harry és Zayn engedelmeskedik.

- Az előbb tettem le a telefont a tűzoltósággal. Végre sikerült eloltaniuk a tüzet, de az egész épület tönkrement. És nem találtak testet, de még mindig átkutatják azt a zűrzavart.

Harry lenéz a kezeire.

- Vissza kellett volna mennünk érte.

- Nem volt elég idő, 09-es ügynök. Ha tehettünk volna valamit, amivel megmenthetjük Louis-t, megtettük volna. Azon a ponton mindenki önmagára figyelt.

- Mi… mi van azzal a bombával? Hogy volt ez lehetséges? – teszi fel a kérdést Zayn.

- Niall arról tájékoztatott minket, hogy ez valamiféle új technológia volt, amit az USA-ban fejlesztettek ki. Csak néhány válogatott embernek van másolata és tudja, hogyan kell hozzájuk férni. Ezért volt szüksége Kozlovnak a nukleáris kódokra és a miniszterelnökre. Ki tudja, hányan vannak még, és hol vannak pontosan. Csak azt tudjuk, hogy ez az egész széf dolog egy csapda és félrevezetés volt. Kozlov még mindig a szállodájában van. Figyeljük őt, és a két legjobb ügynökünk jelentkezett be a mellette lévő szobákba, szóval, ha ő mozdul, mi is mozdulunk.

- Mit csinálunk most, uram? – kérdezi Harry felállva.

- Várunk, hogy Kozlov tegyen egy lépést. Közben az informatikus srácaink megpróbálják megtalálni a miniszterelnököt, felhasználva mindent, amink van. Ti azt tehetitek csak, hogy hazamentek és…

- Pihenünk kicsit, igen, igen – motyogja Harry. – Ismerjük a menetrendet, főnök.

Zayn ránéz, mielőtt újra Liamre emeli tekintetét.

- Mi van Louis-val? Valaki átveszi a helyét?

- Még semmit sem hallottunk Őfelsége felől, de további értesítésig 02-es ügynök lesz veletek bérgyilkosként.

Harry bólint.

- Nagyszerű. Nos, én léptem. Nektek jó szórakozást, de én végeztem a mai nappal – feleli, majd az ajtó felé sétál, becsapva azt maga mögött.

Túlságosan is sok volt ez neki, és csak azt reméli, hogy minél előbb képes lesz túltenni magát azon a képen, ahogy Louis a halálába zuhan. És azon a tényen is, hogy éppen kezdett beleszeretni egy profi bérgyilkosba.

8. fejezet

Sziasztok! 😊

Már meg is hoztam az újabb részt, amiben pörögnek az események és mások is... 😉 Szerintem ismét tetszeni fog mindenkinek. Bár a vége egészen érdekes, kíváncsi vagyok, mit gondoltok majd.

Liam utolsó mondatával kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy véletlenül alakult így, hogy pont ebben a háborús helyzetben emlegeti ezt ő is, meg az is, hogy orosz bűnözők szerepelnek a történetben, mivel ez ugye 2015-2016-ban íródott, én pedig 2 évvel ezelőtt fordítottam, ha jól emlékszem. Szóval csak tisztázni akartam, hogy a jelenlegi orosz-ukrán háborúhoz nincs köze.

Végre eljutottam oda, hogy wattpad-on is aktívan jelen legyek, szóval akinek szimpatikusabb ott olvasni ezt a sztorit, az ITT érheti el. Természetesen az oldalsávban is megtalálhatjátok a linket.

Ó, és kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! 🐰🐣🥚🍫 

Egy hét múlva találkozunk újra, addig is kellemes olvasást! 😘

8. fejezet

Moszkva (Oroszország)

Privát repülőtér

2016.05.07.

02:20

A moszkvai privát repülőtéren probléma nélkül szállnak le, Louis pedig nem siet kinyitni a főajtót.

- Szóval? – kérdezi Harrytől, aki az eredeti pilótát figyelte az elmúlt tizenhat órában.

- Őt is lefizették, hogy vezesse ide a gépet és ne tegyen fel kérdéseket. Itt kellett volna várnia, hogy kipakolják a gépet, mielőtt visszarepül Mexikóba.

Louis felhúzza a szemöldökét.

- Mennyit fizettek neki?

- Húszezret – válaszolja Harry, aztán kinéz az ablakon. – Az emberek már itt vannak, várják, hogy kipakolják a gépet.

Louis elvigyorodik, és megfogja a fegyverét, ami a zakója belsejében volt.

- Akkor üdvözölhetjük őket?

Harry egyetértően bólint, és miután rászól a pilótára, hogy ne mozduljon, szintén pisztollyal a kezében áll fel.

- Ide figyelj – mondja a pilótának. – Elviszed ezt a gépet Londonba, hallod? Már beszéltem valakivel onnan, várnak rád, hogy nyilatkozatot tegyél meg minden. Semmi sem fog történni veled, de oda kell repülnöd a géppel. Ha másik útvonalat próbálsz meg, hogy máshová menj, le fognak nyomozni.

A pilóta bólint, ami után Harry leveszi róla a bilincset.

- Most pedig. Menj és nyisd ki a főajtót, aztán szállj fel, amint hallasz egy lövést. Rendben?

A pilóta bólint, így elengedik őt, és az ajtó felé fordulnak, várva, hogy kinyíljon.

- Nagyon titkos ügynökös ez tőled – feleli Louis. – Irányító.

Harry felhorkan.

- Tetszik neked, fogd be.

- Nem mondtam, hogy nem tetszik – folytatja Louis, de befogja, amint kinyílik a főajtó és lenyitódnak a lépcsők.

Négy férfi vár rájuk karba tett kezekkel és összezavarodott arckifejezésekkel.

- Ne már megint – sóhajt fel Harry, majd rájuk szegezi a pisztolyt.

Ugyanaz a történet; lefizették őket, hogy pakolják ki a repülőt és vigyék el egy címre a teherautót, aztán hagyják ott. Belekezdenek a teherautó megpakolásába, miközben fegyvert fognak rájuk, aztán eltűnnek ott, ahonnan jöttek.

- Nagyszerű. Nyugi, srácok, innen átvesszük – mosolyog rájuk Louis, miközben elsétálnak, mielőtt az ég felé lő egyet, hogy tudassa a pilótával, elindulhat.

- Niall, keresd ki azt a címet – feleli Harry az órájába, ahogy beszáll a vezetői ülésbe. – Ó, és legyen valaki a reptéren Londonban, és keressen egy nagy kék repülőt.

- Száma?

- IR244.

- Jó. Megtaláltam a címet, ötven kilométerre van… Solntsevo-tól.

- Ó, jó. Akkor ismerős a környék.

- Folytatjuk a csevegést, vagy úgy tervezed, hogy beindítod ezt az izét? – szól közbe Louis, unalmában a fegyverét pörgeti.

- Rendben. Köszi, Horan, tartjuk a kapcsolatot.

Harry beindítja a motort, majd vár Louis-ra, hogy bemásszon a kocsi hátuljába a dobozokkal, mielőtt a gázra lép.

***

Harry egy óra és tizenöt perccel később állítja le az autót egy bérház előtt, de nem ugyanannál, mint legutóbb. Leállítja a motort, aztán megpróbál annyira összemenni az ülésben, amennyire csak lehet, miközben arra a valakire vár, akinek ide kell jönnie és elvinnie.

Egy fekete SUV jelenik meg a sarkon elég hamar és áll meg az utca túloldalán. Egy feketébe öltözött férfi száll ki belőle, Harrynek pedig elég ideje van, hogy megnézze, csak egy másik ember van vele.

A srác a jármű hátuljához megy, vár két másodpercet, aztán kinyitja a kétszárnyú ajtót. Néhány lövés hallatszik, amire a SUV sofőrje azonnal reagál és kiszáll az autóból, hogy megnézze, mi történik. Ez a jel Harrynek, hogy ő is akcióba lendüljön, így kirúgja az ajtót és fegyvert szegez a férfire.

- Még egy lépés és halott vagy – figyelmezteti közelebb sétálva.

- Egy az egy ellen, akarsz tenni egy próbát? – kérdezi a férfi, mire Harry rájön, hogy neki is van fegyvere, hangtompítóval rajta.

- Inkább próbáljuk ki a kettő az egy ellent – csatlakozik be Louis, mielőtt térden lövi a férfit, aki ettől a földre esik.

Mindketten közelebb lépnek hozzá, majd Louis letérdel a fejénél és megragadja a gallérját.

- Hová kell megérkeznie a teherautónak?

A férfi semmit sem mond, így Louis meglövi a másik lábát is.

- Ha azt akarod, hogy a kis golyóid legyenek a következők, tartsd meg az információt.

A férfi mond valamit oroszul, aztán Louis elengedi őt, mielőtt Harryhez fordul.

- Gyerünk, tudom, hol van. Én vezetek, te pedig legyél hátul.

Harry bólint, átlép a kerék mellett fekvő halott férfin, majd beugrik hátra, becsukva az ajtókat maga mögött. Az út öt percig tart, és amint megáll az autó, Harry egy újabb tűzharcra készíti fel magát Azonnal lő, mire Louis hangosan szitkozódik.

- Jézus Krisztus, te idióta, én vagyok!

- Honnan kellett volna tudnom, ha nem jelented be magadat? – szól vissza Harry, aztán kiszáll a teherautóból.

- Ez a cím, de ez az épület már egy éve elhagyatott. Gyerünk, nincs elég időnk.

Harry össze van zavarodva, de ennek ellenére követi bentre Louis-t, és ugyanakkor elmondja Niallnek, hogy figyeljenek a teherautóra, amíg ők bent vannak.

- Honnan tudtad mindezt az épületről?

Louis nem néz hátra, miközben bekapcsolja a zseblámpát a fegyverén.

- Korábban gyilkolási helyszínként használtam.

Harry nem biztos benne, milyen fajta válaszra számított, vagy miért is lepődött meg mindenekelőtt.

- Louis…

- Fogd be, és csak kurvára kövess – szisszen fel Louis, és felmegy a lépcsőn, kettesével szedve a fokokat. Felérnek az utolsó emeletre, majd Louis megáll egy kétszárnyú ajtó előtt, ami valamennyire újnak néz ki, mielőtt berúgja azt.

Senki sincs bent, de az egyértelmű, hogy a szobát már használták korábban. Louis talál egy villanykapcsolót, és felkapcsolja azt. Ez egy iroda, benne iratokkal, dobozokkal, és egy üres asztallal a sarokban az ablaknál.

- Nem hiszem, hogy lenne türelmem átnézni ezeket az aktákat – motyogja Harry, de mégis hozzákezd.

- Szerintem nem is fog kelleni – mondja neki Louis, miközben elővesz egy papírt az asztal alól. – Nézd.

Harry odasétál.

- LDN, W2020A3213WS, 34, 5/10/16 – olvassa fel Harry. – Nos, az LDN valószínűleg London, az utolsó rész pedig a holnap utáni nap.

- Nem mondod, Sherlock. Csinálj egy képet és küldd el Niallnek.

Harry ezt is teszi.

- Az valószínűleg az a hely, ahol május kilencedikén kell lennie annak, akié ez a hely.

- És pontosan ott leszünk két nap múlva. De most menjünk és keressünk egy helyet, ahol maradhatunk, mert éhes és fáradt vagyok. És még lőpor szagom is van, amitől rosszul vagyok – panaszkodik Louis, mire Harry elvigyorodik, mert most az egyszer Louis az, aki panaszkodik.

Niall elküld egy autót, hogy az vigye el őket a legközelebbi normális szállodába, és közös szobát foglal le nekik „biztonsági okokból”.

- Véletlenül nem tudja, hogy mi történt két éjszakával ezelőtt? – kérdezi tőle Louis, amint felváltva lezuhanyoztak és újból felöltöztek, mert nincs náluk más, amit felvehetnének. Kivették már a fülhallgatójukat és levették az órájukat, letéve mindent az ablaknál lévő asztalra, Harry pedig kigombolja az ingét, mielőtt kilép az erkélyre cigizni.

- Mi történt két éjszakával ezelőtt? – kérdezi kivéve egy cigarettát a dobozból, és áthajolva a korláton. Meggyújtja, aztán kíváncsi arckifejezéssel néz vissza Louis-ra. Louis szintén kilép.

- Ne mondasd ki velem.

- Ó, de kérlek, tedd meg, mert fogalmam sincs, hogy miről beszélsz.

- Kurvára ne dühíts fel, Styles – figyelmezteti Louis közelebb lépve. Harry fegyverét nézi, ami még mindig a csípőjénél lóg, majd visszanéz rá.

- Feldühíteni? – horkan fel Harry, megpróbálva elrejteni a tényt, miszerint egy kicsit megrémült és ugyanakkor be is indult. – Egy fejjel magasabb vagyok tőled.

Mindketten tudják, hogy bár a magasságuk különbözik, Louis bármikor elkaphatja Harryt. Szó szerint és képletesen is.

- Ó, tényleg? Lőj le akkor. Gyerünk. Ha mered – erőlteti Louis, ujjaival súrolva a pisztolyt. – Üss meg. Mutasd meg nekem, milyen veszélyes vagy, csak azért, mert egy fejjel magasabb vagy nálam. Nagyot mondasz, de egy kis ribanc vagy.

- Tudod, milyen komoly tudok lenni. És a kis ribancokról beszélve, emlékszem, hogy úgy nyöszörögtél, mint azok, mikor szétdugtam az agyadat két nappal ezelőtt – köpi a szavakat Harry, Louis fölé tornyosulva.

- Ó… – halkul el Louis. – Szóval emlékszel. Ahogy Niall is tudja.

- Véletlen volt. Véletlenül megnyomtam a kamera gombját a nadrágomban, amikor leszoptál, a kép meg automatikusan el lett küldve neki.

- Szóval az irányítód tudja, hogy nézek ki, amikor leszopom az embereket? – kérdezi Louis. Harry lejjebb teszi kezeit, hogy megmarkolja Louis csípőjét.

- Nem. Azt tudja, hogy hogy nézel ki, amikor leszopsz engem.

- Ne legyél most ennyire féltékeny. Sok embert szo…

Louis nem tudja befejezni a mondatot, mert Harry átdobja a cigarettát a korláton, és a falhoz szorítja őt.

- Semmit sem csinálsz.

Louis elfordítja a fejét, hogy ránézzen.

- Most már kezdünk főnökösködők lenni?

- Ha az, hogy főnökösködő vagyok, azt jelenti, hogy nyögdécselsz, miközben a szemeid teljesen átfordulnak, akkor igen, kezdek főnökösködő lenni.

- Nem tudom, miről… – Louis-t Harry ajkai szakítják félbe a nyakán, keze a dudorján van – beszélsz.

- Mmm, szerintem tudod. Ha következtethetek az erekciódból.

Louis semmi mást nem mond, de az is egy válasz, ahogy szabaddá teszi nyakát Harry nyelvének, hogy jobban hozzáférjen, Harrynek pedig csak ennyire van szüksége, hogy folytassa. Harry megmarkolja combjai hátsó részét, hogy felemelje őt, aztán visszasétál a szobába az ágy felé. Ledobja rá Louis-t, majd elkezd szitkozódni.

- Mi a baj? – kérdezi Louis, ködös szemekkel felnézve rá.

- Nincs síkosítónk.

- Nem kell ahhoz, hogy leszopj, és fordítva.

Harry elvigyorodik.

- Nem tévedsz.

Sikerül levetkőztetnie Louis-t, majd magát. Lefekszik az ágyra, és rácsap Louis seggére.

- Menj felülre.

- Harry…

- Hatvankilenc – ez minden, amit Harry mond, Louis pedig azonnal engedelmeskedik. És hirtelen Louis segge Harry arcában van és egy száj a farkán. Túl sok minden történik egyszerre, így Harry azt az észszerű dolgot teszi, hogy egyszerűen végig nyalja Louis bejáratát, amitől Louis nyögdécsel.

Csodálatos érzés; az, hogy Louis ajkai a farka körül vannak, és egyszerre nyög.

Harry állkapcsa néhány perccel később elkezd megfájdulni, de úgy folytatja, mint előtte. És úgy tűnik, ez hatással van Louis-ra, mert a srác elengedi a farkát, hogy ívben behajlítsa a hátát és hangosan felnyögjön. Úgy tűnik, Louis teljesen megfeledkezett Harry farkáról, mert jelenleg arra koncentrál, hogy Harry arcát merítse feledésbe lovagló ülésben, ahogy a saját orgazmusát akarja elérni.

Harry megmarkolja a combja első részét és közelebb húzza őt, amíg ki nem fogy a levegőből, mielőtt mindent belead, ami miatt Louis elélvez néhány lökéstől a saját kezével.

Ezúttal azonban Louis megfordul és lecsúszik Harry farka felé, majd a szájába veszi azt egy vigyorral az arcán. Teljesen végig nyalja, a heréitől a tetejéig, mielőtt a szájába veszi és kezek nélkül szívja meg.

- Ó, baszki – nyög fel Harry, ujjait Louis lágy hajába temetve, miközben egyhelyben tartja őt, hogy megdughassa a száját. Louis csak fekszik és hagyja, egyszer sem öklendezik. – Csodálatos vagy – mondja fulladozva Harry, aztán pontosan a szájába élvez el. Meglepő módon – vagy nem igazán? – Louis az egészet lenyeli, mielőtt megnyalja az ajkait és Harry mellé gördül az ágyon. Elmosolyodik.

- Köszi. Tudom.

- Lehetne, hogy néhány pillanatig nem vagy pimasz?

- Az előbb pimaszkodtunk – nevet fel Louis. Harry felsóhajt, megrázva a fejét.

- Miért kell mindig mindent tönkretenned?

- Tönkretettelek, bébi, és nem panaszkodtál.

Harry a szemeit forgatja, majd kiszáll az ágyból, hogy szerezzen egy törölközőt Louis-nak.

- Attól tartok, ez szokássá válik – feleli Louis, amint mindketten ágyban vannak, csak az alsónadrágjukat viselve.

- Mi válik szokássá?

Louis kettejük között mutogat.

- Ez. Mi. Hogy elélvezünk.

- Panaszkodsz? – kérdezi Harry egyik kezével beletúrva a hajába.

- Nem annyira, amennyire kellene. Tudod, hogy én nem szoktam ezt csinálni.

- Mit nem csinálsz?

Louis vállat von.

- Hogy lefekszem az… emberekkel. Az emberekkel, akikkel… együtt dolgozom.

- Nos, a lefekvés enyhe kifejezés. Szóval te nem fekszel le az emberekkel, akikkel együtt dolgozol. Mi van a dugással? Arról semmit sem mondtál.

Louis felhorkan.

- Azt hiszed, olyan okos vagy, igaz?

- Nos, ha az IQ-mból következtethetünk… – halkul el Harry egy mosollyal.

- Ó, Istenem, ne beszélj többet, ha nem akarsz seggfejnek tűnni, haver. Késő van és fáradt vagyok. Csak aludjunk.

Harry vállat von, majd megfordul, hátat fordítva Louis-nak.

- Próbálj meg nem rólam álmodni, 07-es ügynök – teszi hozzá Louis, amitől Harry egy mosollyal az arcán alszik el.

***

London (Anglia)

MI6 központ

2016.05.09.

22:00

- 07-es ügynök, jó látni – köszönti Liam Harryt, ahogy egy nappal később belép a laborba. – Szeretnék gratulálni a csodálatos teljesítményedhez és munkádhoz Moszkvában.

- Köszönöm, uram, de a munka felét Louis csinálta – mosolyodik el Harry, és megrázza a helyét.

- Ha már róla van szó, hol van most?

- Fogalmam sincs, elment, amint landoltunk.

Niall jelez Harrynek, hogy menjen hozzá. Liam megütögeti a hátát, aztán Niall irányába int a fejével, jelezve Harrynek, hogy menjen.

- Van egy nyomunk a kóddal kapcsolatban, amit Moszkvában találtál, de szerintem 05-ös ügynöknek is látnia kellene.

- Ő hol van? – kérdezi Harry, majd Niall Liam irányába néz, ki éppen Zaynnel beszél. Amint szemkontaktust létesít Harryvel, mond valamit Liamnek, mielőtt odasétál. – Honnan jöttél? – teszi fel neki a kérdést Harry.

- Otthonról. Mi a helyzet?

Niall visszanéz a képernyőre.

- Oké, szóval itt van. Az LDN Londont jelenti, nyilvánvalóan. A W2 nem jelenthet mást, mint Westminster postai irányítószámát, és feltételezem, a 020 a hívószám.

- Mi van az A3213-mal? – kérdezi Zayn a képernyőre mutatva.

- Az egy út. A WS, ami utána jön, feltételezem, a Warwick Square-ből jön, ami az A3213 mellett van, a 34 pedig csak egy házszám lehet. Megnéztem, van egy új bérház pont a Warwick Square-en. A titokzatos emberünknek valamikor holnap kellene felbukkannia ott, így már rajta vagyunk és huszonnégy órás megfigyelés alatt is áll.

Harry megütögeti a hátát, hálája jeleként.

- Mit kell tennünk?

- Először pihenjetek, aztán gyertek vissza ide holnap 13:00-ra – szól közbe Liam. – Addig azt akarom, hogy legyen egy kicsi, jól megérdemelt szünetetek. Világos voltam?

- Igen, uram – válaszol egyszerre Harry és Zayn.

- Nagyszerű. És te is, Horan. De nem az előtt, hogy felhívnád nekem Louis-t. Tudnom kell, hogy mire készül.

***

London (Anglia)

Warwick Square

2016.05.10.

14:00

Harry a fekete Aston Marin autójának ablakának támaszkodik, és az út másik felén lévő bérházat nézi.

- Már két órája itt vagyunk, és még senki nem ment be, vagy jött ki.

- A türelem erény, Harry – szólal meg az anyósülésről Louis. – Niall elküldte már a profilját annak a valakinek, akié a 34-es lakás?

- Még mindig keresi. A türelem erény – gúnyolódik Harry, amikor hirtelen felfigyel valamire.

- Hagyd…

Harry elhallgattatja őt.

- Nézd, nézd! Valaki jön.

- Harry, ez egy nő…

Harry egyik kezét Louis szájára helyezi és vár, figyeli, ahogy a kérdéses nő elővesz egy papírt, lenéz rá, aztán vissza a bérházra. Kiszedi a kulcsokat, felsétál a kétszárnyas ajtóhoz, és beengedi magát.

- Megvan! – feleli Niall Harry fülébe. - A lakás egy nő nevére van felírva, akit Valerya Markovnak hívnak, harminchárom éves. Pénzmosásért és kábítószerkereskedelemért volt börtönben.

- Összeköttetésben van valaki konkréttal?

- Még nem tudtam elolvasni az összes jelentést, de vissza kellene hoznotok őt ide kihallgatásra. Oroszországból származik, és élt Moszkvában. Solntsevo-ban, pontosabban. Most feltételes szabadlábon van, és tíz éves börtönbüntetést tölt le.

- Az ő – mondja Harry, aztán kinyitja az ajtót. – Menjünk.

Harry és Louis kiszállnak a kocsiból, így Zayn átül a vezetőülésbe, és elmondja nekik, hogy szemmel tartja a helyet arra az esetre, ha valaki bemenne.

- Csengetünk, vagy… – kezdi el Harry megpróbálva viccelni, de Louis már egy lépéssel előtte jár azzal, hogy meglövi az ajtót és átnyúl a kezével, hogy kinyissa azt. – … vagy csinálhatjuk ezt is.

- Nincs idő az okostojás megjegyzéseidre – feleli Louis, majd felmegy a lépcsőn, hogy elérje a harmadik emeletet. Harry az ajkaihoz teszi az óráját.

- Niall, tudom kell, hogy valaki más is van-e itt.

- Csak a nő.

Louis berúgja az ajtót, és felemeli a pisztolyt, miközben gyorsan besétálnak.

- Kezeket fel MOST – kiabálja, amint meglátja, hogy a nő az ablaknál áll telefonnal a kezében, beszél valakivel.

Ijedtnek néz ki, de engedelmeskedik.

- Nyomozd le a hívást – mondja Harry Niallnek, miközben közelebb megy hozzá. – Add ide a telefont.

Valerya ezt is teszi, és megkéri őket, hogy ne lőjék le őt.

- Kinek dolgozol? – kérdezi tőle Harry.

- Már úton vannak az embereink, hogy elhozzák. Ne veszítsd el őt, 07-es ügynök, trükkös nő.

- Senkinek sem dolgozok – válaszolja a nő, de egyértelmű, hogy hazudik.

- Akárkinek is dolgozol, taníthatna egy kis színészetet, mert szarul hazudsz – mondja neki Louis, aztán a konyhaasztalon lévő csomagra mutat. – Mi van abban?

Valerya vállat von.

- Fogalmam sincs.

- Nem ez a megfelelő alkalom, hogy játszd a hülyét. Mondd el, mi van benne.

- Nem tudom – köpi a szavakat, így Louis lábon lövi, amitől a nő felordít fájdalmában és a padlóra esik.

- Szóval van egy csomag a lakásodban, de fogalmad sincs, hogy honnan jött?

Megrázza a fejét.

- Kérlek, ne lőj le. Nem tudom, mi van benne, esküszöm. Csak azt tudom, hogy a St. James Parkba kell vinnem két óra múlva és otthagynom.

- Ki szervezett be ebbe? – erőlteti Harry.

- Nem tudom. Kaptam egy üzenetet néhány kóddal és az idehozott. Nem tudom, esküszöm.

- Kinek dolgozol? – kérdezi Louis ismét.

- Megvan! Kapcsolatban állt a múltban Ivan Kozlovval, a felesége, most pedig özvegyként szerepel. Vigyétek ki őt onnan, hogy a bomba-osztag elvihesse a csomagot és analizálja, mi pedig kikérdezhessük őt.

- A park megfigyelés alatt van? – kérdezi Harry, miközben megfogja Valerya karját és felemeli.

- Éppen mostantól. Kozlov egyik cinkosa biztosan kapcsolatba lépett vele, hogy fejezze be munkát, akármi is volt az – mondja neki Niall.

- Nos, a lakás üresnek néz ki, úgyhogy nem hiszem, hogy mostanáig bárki is lakott itt.

Néhány tiszt vár a földszinten, hogy elvigyék Valeryát, és öt felszerelt férfi a bomba-osztagtól készen arra, hogy felmenjenek az emeletre és analizálják a csomagot.

- Szerinted bomba volt benne? – kérdezi Harry, amint beszállnak a kocsiba, hogy visszamenjenek a központba.

- Legnagyobb valószínűséggel. Azzal a sok lőporral és a nukleáris kódok keresésével, valószínűleg ezt csinálják.

- Mit? – kérdezi Zayn, beékelve fejét a két ülés közé. Louis szemkontaktust létesít vele a visszapillantótükrön keresztül.

- Nukleáris háborút terveznek.

***

Liam tűkön ül, amint odaérnek, úgy járkál az irodájában, mintha felrobbanna, ha nem ad ki magából valamit.

- 05-ös, 07-es ügynök. Jó. Üljetek le.

Ők ketten leülnek a Liam asztalánál lévő két fotelbe, Louis pedig úgy dönt, hogy az ajtófélfának támaszkodik.

- Van valami, amit kettőtöknek tudnia kell, és az MI6 bizalmas – feleli, mielőtt várakozóan Louis-ra néz.

- Megkérhettél volna, hogy hagyjam el az irodát, főnök – nevet fel Louis, majd kimegy, becsukva az ajtót maga mögött.

- Mi a baj? – kérdezi Harry.

Liam megfordul, hogy elvegyen egy aktát az asztaláról.

- Ezt a képet egy kamera készítette öt perccel ezelőtt a St. James’s Parkban.

Harry elveszi az aktát, aztán kinyitja.

- Felismeritek őt? – kérdezi Liam.

- De ez… – kezdi el Harry.

Liam bólint.

- Lehetetlen? Én is ezt gondoltam.

- Ez Kozlov. De ő halott – feleli Zayn összezavarodva.

- Láttam őt meghalni. Louis lelőtte – motyogja Harry még három képet nézve, amik különböző szögekből készültek.

- Pontosan. Soha nem téveszt célt, ahogy mondták nekem, de úgy tűnik, ezúttal igen – folytatja Liam. – Az előbb vesztettük nyomát, de az emberek lent a laborban mindent megtesznek, hogy ismét lokalizálják őt. A mobil, amiről Ms. Markov telefonált, egy előre fizetett mobil, így nem találtuk meg, hogy kihez tartozott, de a GPS azt jelezte, hogy a hívást a St. James’s Parkból indították, szóval biztosan Kozlov volt.

- Akkor mit akarsz, mit tegyünk most? – kérdezi Harry.

- Nálunk van a felesége, aki el fog vezetni egyenesen hozzá, ha a nő nem akar visszamenni a börtönbe.

- Mi van a csomaggal? – teszi fel a kérdést Zayn éppen, amikor Liam telefonja megcsörren. Liam felteszi a kezét, és fogadja a hívást.

- Rendben. Igen. Köszönöm – mondja a telefonba, aztán az előtte lévő két ügynökre néz. – Egy bomba volt a csomagban, beállítva, hogy pontosan három óra múlva robbanjon fel.

- Szóval Kozlov egész végig ezt akarta csinálni. Elhelyezni egy bombát a palota mellett, hogy mindenkit megöljön.

- És ez nem minden. A 34-es lakáshoz tartozó bérház alagsora tele volt hasonló csomagokkal – Liam megkerüli az asztalát, majd leül a saját székébe. – Ezt titokban kell tartanotok, nem mondhatjátok el senkinek. Főleg nem Louis-nak. Nem kell tudnia, hogy Kozlov életben van; talán azt gondolná, hogy azt hisszük, összejátszik vele, és hogy egész végig átvert minket.

- Ezt gondoljuk? – kérdezi Harry, szíve pedig gyorsabban ver, mert kizárt dolog, hogy Louis Kozlovval dolgozik. Lelőtte őt, az Isten szerelmére. És olyan sok embert ölt meg, akik kapcsolatban álltak vele.

- Nem, nem gondoljuk ezt. De nem akarom, hogy Anglia legjobb profi bérgyilkosa lelépjen és veszélybe sodorjon titeket, oké?

Mindketten bólintanak.

- Oké. Menjetek haza, amíg nem lesz több információnk és valamink nektek, amit tehettek.

- Igen, uram – feleli Harry, aztán mindketten felállnak. – Telefonközelben leszünk.

- Meg kell állítanunk ezt – mondja nekik Liam, Harry pedig még soha nem látta őt ilyen komolynak. – Mielőtt…

Zayn a homlokát ráncolja.

- Mielőtt mi?

- Mielőtt valaki elkezdi a harmadik világháborút.

7. fejezet

Helló!😊

Itt is az újabb rész, és hát mit is mondhatnék róla... mindenki élvezni fogja szerintem 😏 Azt hiszem, ezzel mindent el is árultam, amit kell 😀 Remélem, tetszeni fog. Ó, és a vége felé Niall utolsó mondata... hát ott végem volt 😂  Na, és persze közben a nyomozás is halad, ismét akcióban vannak a fiúk.

Egy hét múlva találkozunk újra, addig is kellemes olvasást! 😘

7. fejezet

Korábban a 6. fejezetben:

London (Anglia)

2016.04.26.

MI6 központ

15:30

- 05-ös ügynök. Jó újra látni – mondja Liam másnap, amikor Harry, Louis és Zayn belép az irodájába. Kettejük kezet ráz egymással, ami hétköznapinak tűnik, de Harry meg tudja mondani, hogy mindketten feszültek, és hogy egy kis szexuális feszültség van a helyiségben.

Nagyszerű, most már dupla szexuális feszültség van.

Vagy csak én gondolom így?

Valószínűleg igen.

- 09-es ügynök és Tom W is itt van, Uram – szólal meg Harry, mire Liam elszakítja tekintetét a szemezős szexből, amit lefolytattak az imént Zaynnel, és kezet ráz vele.

- Az ügynökeink az emeleten most kérdezik ki Andersont a szállítmányról, amit ma kora reggel hoztak be. A kormány elégedett, de még mindig szeretnék visszakapni Mr. Cameront – feleli Liam, megpróbálva viccelni. Senki sem nevet, így folytatja. – Amíg nem kapunk további információt az üggyel kapcsolatban, szeretném, ha kivennétek pár szabadnapot, de mint általában, legyetek készen, hogy bármikor visszagyertek, ha szükség van rátok.

Egy mosoly terül el Harry arcán. Zayn hozzá fordul, tükrözve az arckifejezését.

- Miami jól hangzik? – kérdezi egyik kezét a vállára helyezve.

Harry meglepetésére Louis is bólint.

- Nagyszerűen hangzik.

-----

Malibu (USA)

Tengerparti ház

2016.04.30.

17:30

- Üdvözöllek az alkalmi, bérelt, szerény hajlékomban – feleli Harry, ahogy kinyitja tengerparti házának bejárati ajtaját két nappal később.

Louis egyáltalán nem tűnik meglepettnek vagy lenyűgözöttnek, habár még sosem volt itt. Valószínűleg régen állandóan luxus környezetben lakott.

- Nos, hol van a szobám? – kérdezi Louis, megmarkolva bőröndje fogóját.

- Emelet, balra a második.

- És én hol alszom? – szól közbe Zayn, kettejük közé nézve.

- Velem – válaszolja Harry, és egyik kezét a vállára teszi.

- Ugh, nem, köszi. Úgy horkolsz, mint egy kibaszott traktor.

- Nem! – kiált fel Harry megbántva.

Louis bólint.

- De igen, horkolsz, haver, sajnálom.

- Úgy tűnt, nincs ezzel problémád, ha jól emlékszem.

- Nos, nem láthatod álmodban, hogy a szemeimet forgatom és megfojtom magamat a párnával, igaz? – szól vissza Louis, majd ezzel felmegy a lépcsőn a szobája felé, ahol ezt a hetet tölti.

- Olyan egy kibaszott… – kezdi el Harry Zayn felé fordulva. Barátja megállítja őt azzal, hogy felteszi a kezét.

- Ez beindít téged, fogd be.

***

Harry tíz órával később ébred fel az időeltolódás miatt, Zayn mellette alszik csak alsónadrágban. Most, hogy belegondol, tényleg hihetetlenül meleg van a szobában, így felkel az ágyról, hogy kinyissa az ablakot.

Amire nem számít, az az, hogy félmeztelenül látja meg Louis-t a medence melletti nyugágyon pihenni, az iPad-ja a combjain van, egy cigaretta pedig a jobb kezében. Hat kocka van a hasán, bár éppen ül, Harry meg nem is lehetne féltékenyebb, és ugyanakkor felizgultabb.

Úgy dönt, hogy hátralép és elmegy zuhanyozni, mert a bámulás semmi jót nem csinál. Miután jól kiverte magának és vett egy hideg zuhanyt, Harry felveszi az úszónadrágját, aztán a konyhába sétál, ahol Zaynt találja meg az ebédlőasztalnál, kávézik és cigizik.

- Jó reggelt, napsugár – vigyorodik el Zayn, miközben az arcára néz.

- Ne nézz rám így – kéri Harry, majd a kávéfőzőhöz sétál.

- Hogy nézek rád?

- Mintha tudnád, hogy csak azért vertem ki magamnak, mert Louis félmeztelenül fekszik az udvaron.

Zayn őt bámulja néhány másodpercig, aztán nevetésben tör ki.

- Mi van? – Harry a szemeit forgatja és megfordul, szavai pedig a torkán akadnak.

- Milyen szép sztori, mesélj még – feleli Louis, mielőtt becsukja a tolóajtót, ami az udvarra vezet. – Tényleg kíváncsi vagyok, hogy mit mondasz rólam, amikor nem vagyok ott. Jó egy tiszta képet kapni most.

Harry elneveti magát.

- Ne legyél túl elbizakodott, csak vicceltem.

- Nekem elég komolynak tűnt – válaszolja Louis, majd leül Zayn mellé.

Amikor Harry közelebb lép a kávés csészéjével, Louis kiveszi a kezéből és iszik egy kortyot.

- Az… ó, miért is zavartatom magam – sóhajt fel Harry, majd megfordul, hogy csináljon egy másikat.

Amikor megfordul, Louis pajkosan felnevet, így Harry minden tőle telhetőt megtesz, hogy elrejtse mosolyát, miközben megnyomja a gombot egy újabb csészéért.

***

Harry nem tudja, hogyan fog túl élni még egy napot Louis-val a tengerparti házban. A profi bérgyilkos csak fekszik kint a nyugágyon, iszogat egy pohár whiskyt, és néha az iPadját böngészi, ki tudja, mit olvas.

Megpróbálta elkerülni őt egy napra, aztán kettőre, de most furcsán érzi magát, és nem is tudja, hogy miért. Ő Harry kibaszott Styles, és soha nem volt szégyenlős valami húszon akárhány éves férfi közelében, aki, minden tisztességgel, semmit sem csinál, csak megélhetésért öl embereket, és… oké. Nos, ez egy elég jó ok.

Harry készít magának egy Tequila Sunrise-t, mielőtt kisétál a kertbe, egyenesen a Louis melletti nyugágyhoz. A másik srác a tekintetét sem emeli Harryre, ahogy leül és elveszi a naptejet.

- Végre úgy döntöttél, hogy kijössz és napozol? – kérdezi Louis.

- Igen. Ki tudja, milyen sokáig leszünk távol, amikor visszahívnak a központba.

Louis vállat von, ezzel lezárva a témát, így Harry elkezdi felkenni a naptejet. Kínos a csend, ezért Harry megpróbálja elfoglalni magát azzal, hogy valami random dalt hümmög, míg megpróbál nem Louis seggének ívére nézni.

- Tudod, meg tudom mondani, hogy a seggemet nézed, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nem figyelek.

Harry elpirul és gyorsan elveszi tekintetét.

- Ja… uh, bocsi.

Louis felnevet.

- Haver, csak szórakoztam, de úgy tűnik, igazam volt.

Harry a szemeit forgatja, majd tovább kenegeti magát a naptejjel anélkül, hogy egy pillantást is vetne Louis irányába a délelőtt további részében.

Később azon az este Zayn lejön a nappaliba, kipihenten, mintha élete egyik legjobb délutáni alvásán lenne túl. Őt ismerve pontosan ez is történt.

- Menjünk el valahová; belefáradtam, hogy egész nap nem csinálunk semmit – szólal meg, amint leül a kanapéra Harry mellé. A nappaliban vannak most, mert elég hideg lett odakint és nap is lenyugszik. A híreket nézte, miközben céltalanul nyomkodta a telefonját. – Hol van Louis?

Harry felsóhajt.

- Hogy őszinte legyek, abszolút fogalmam sincs. Azt mondta, hogy van valami „dolga” Santa Monicában, aztán eltűnt. Bár nem zavartatom magam, fontosabb dolgaim vannak, mint hogy azon aggódjak, hogy ő mit csinál.

- Ja, hogy Candy Crush-ozz a telefonodon? – kérdezi Zayn megrázva a fejét. – Gyerünk, menjünk el. Fogadok, hogy vannak jó klubok erre felé.

Harry grimaszol.

- Nem tudom, hogy van-e hozzá hangulatom ma este.

- Mi? Harry Styles-nak nincs hangulata a bulihoz? Jól hallok?

Végül Harry egy sóhajtással feladja.

- Ugh, rendben. De várd meg, hogy lezuhanyozzak és elkészüljek.

- Még kilenc sincs, úgyhogy ráérsz. Rendelek valamit vacsorára.

- Miért nem kajálunk valahol? – javasolja Harry, miközben felsétál a lépcsőn.

- Látod, most nem vagy olyan hülye – csipkelődik Zayn, mire Harry felemeli a középső ujját, mielőtt felkel és látótávolságon kívülre kerül.

***

Tíz körül érkeznek meg a kajáldába, és miután mindketten megesznek egy burgert, az utca másik oldalán lévő kocsmába mennek át, ami már egyetemistákkal és középkorú iszákosokkal van tele.

Balra hátul van egy asztal, így leülnek ott.

- Az egész hely bűzlik a whiskytől – motyogja Harry, aztán megpróbál arrébb csúszni Louis-tól, de nincs szerencséje, mert annyira szűkös a hely, hogy lélegezni is alig lehet. És nem mintha nem szeretne ilyen közel lenni Louis-hoz, de még mindig kínosan érzi magát az után, ami korábban történt ma, és nem akar több rossz benyomást kelteni.

- Ja, azt hiszem, mondhatjuk, hogy ez egy… kocsma – feleli Louis.

Egy pincérnő érkezik hozzájuk arcán mosollyal, de a homlokán lévő izzadság és az, ahogy áll, arról árulkodik, hogy fáradt és csak haza akar menni.

- Hozhatok valamit? – kérdezi kedvesen.

- Igen, én kérek egy sört – feleli Harry, mire Zayn ugyanezt kéri.

- És két pohár Scotch-ot. Jéggel, kérem.

Harry majdnem a szemeit forgatja, de visszafogja magát. Ez annyira tipikus Louis-tól; majdnem mintha sztereotípia lenne.

Titokzatos, profi bérgyilkos család nélkül, mindig öltönyt és fegyvert visel, és Scotch-ot iszik, akárhová is megy.

Tíz perc kell a lánynak, aki nem lehet húsznál idősebb, hogy visszatérjen az italaikkal, mielőtt egy másik asztalhoz megy, ahol egyetemista srácok ülnek és kiabálnak neki.

- Ez a kocsma piszkos.

Louis egy üres poharat csap az asztalra, mielőtt felemeli a másikat.

- Ó, abbahagynád a nyafogást? Szedd össze magad, vagy fogd be.

Zayn kidülledő szemekkel néz kettejük közé, mintha egy heves tenisz meccset nézne.

- Ó, elnézést, Mr. Profi. Elfelejtettem, hogy csak… – Harry körbenéz, mielőtt lehajol és halkabbra veszi a hangját – csak azért, mert megélhetésért ölsz embereket, mindenkivel főnökösködhetsz, és hogy te mindent tudsz.

Louis nem figyel rá, úgy dönt, hogy megissza a másik pohár italát. Harry még senkivel sem találkozott, aki egy húzásra iszik egy pohár Scotch-ot, azonban Louis nem senki.

Egy órával, tíz sörrel és három pohár whiskyvel később mindhárman olyan valamin nevetnek, amire már egyikük sem emlékszik, mintha csak egy másik egyetemista fiúcsapat lennének, nem felső kategóriás ügynökök, akik éppen szüneten vannak egy nagyon fontos küldetésből.

- Szerintem vissza kellene mennünk, mielőtt egyikünk olyat mond, amit nem kellene – javasolja Louis, amikor Zayn véletlenül megkérdezi, hogy van-e előrelépés az ügyben.

Egyértelmű, hogy mindannyian többet ittak egy kicsit a kelleténél, így beszállnak egy taxiba, amit a sarok környékén intenek le, az pedig visszaviszi őket a házba.

Zayn egyenesen a kanapéhoz megy, nem zavartatva magát, hogy levegye a cipőjét, vagy bármi mást, ami azt illeti.

- Szerintem én itt alszom ma este – feleli arcát a párnába temetve.

Ha Liam látna most minket, határozottan ki lennénk rúgva, gondolja Harry, ahogy felsétál az emeletre, nagyon jól tudatában van annak, hogy Louis közvetlenül mögötte van, majdnem a nyakánál lélegzik és mondogatja neki, hogy siessen.

- Miért siettetsz? – kiált fel Harry, amint beér a hálószobájába, majd megfordul, hogy szemben legyen vele. – Fogd már be, nagyon nem vagyok most hangulatban a kibaszott idegesítő…

Louis a hálószoba ajtajának nyomja őt, amitől azonnal elhallgat.

- Csakis azt próbálom elérni, hogy befogjam a szádat – feleli durván, benyomva egyik lábát Harry combjai közé.

Harry érzékei túl vannak hajszolva, elméje mindenfelé jár, mert tudja, hogy a helyzet egy része hibává fokozódik; de a probléma az, hogy… nem igazán bánja, és nem is tesz semmit, hogy megállítsa.

- Nos… – szólal meg Harry köhögve, mert nem talál összefüggő szavakat. – Vannak más módok arra, hogy befogd a számat, ahogy te is tudod.

Louis egyenesen a szemeibe néz, üveges pupilláik találkoznak néhány másodpercre, mielőtt egy durva csókba kezdenek, ami már régóta esedékes volt. Harry kezei Louis nyakához vándorolnak, majd olyan közel húzza őt, amennyire lehet, miközben Louis-nak sikerül kinyitnia az ajtót és belökni Harryt.

Nem tart nekik sokáig, hogy megtalálják az ágyat és beledőljenek, még mindig nem szakítva meg a csókot. Úgy tűnik, mindketten túlságosan sóvárognak, hogy levegyék egymás ruháit, ahogy arra is, hogy kicsókolják a másikból az életet, Harry pedig hálás, hogy ezúttal ez nem egyirányú utca.

Együtt esnek az ágyra; Harry keze Louis seggén van, míg Louis keze Harry hajában. Eléggé ellenállhatatlan, ahogy Louis érződik rajta; meg sem említve, hogy ez milyen hatással van Harry alsó felére.

- Vedd ezt… le – leheli Louis, durván meghúzva Harry övét.

- Ha csak kurvára várnál kicsit.

Louis legördül Harryről és a plafont bámulja, mintha átértékelné az élete döntéseit, míg Harry leveszi az övét, nadrágját és alsónadrágját egyszerre.

- Nos? – kérdezi Harry, várakozva nézve Louis-ra. Ő még mindig fel van öltözve; eddig csak a zakóját vette le, de Harry túlságosan mohó arra, hogy Louis leszopja őt, mint bármi másra. Louis Harry erekciójára néz, aztán az arcára.

- Mi az?

- Nem fogja leszopni magát.

- És ezzel a viselkedéssel… – próbál meg vitatkozni Louis, de Harry egyik kezét a tarkójára helyezi, hogy szájukat összenyomja.

- Fogd be most az egyszer – suttogja Louis ajkainak.

- Akkor vegyél rá.

Harry úgy érzi, hogy fel fog robbanni, és a tény, hogy Louis lejjebb engedi magát és szájába veszi a farkát, egyáltalán nem segít. Feje a matracra esik és felnyög, szemeit forgatja az élvezettől. Louis már határozottan csinálta ezt korábban, abból ítélve, hogy milyen szakszerűen szopja őt le kezek és segítség nélkül.

Louis nyelve körbe nyalja farka tetejét, szürcsöl egy kicsit, aztán teljesen lemegy, amíg csak tud, fuldoklás nélkül.

- Ó, baszki, csodálatos vagy – leheli Harry lehunyva a szemeit, és azonnal meg is bánja. Az élvezettől nehéz nyitva tartani a szemeit, de ugyanakkor kínzás, ha nem látja Louis-t.

- Tudom; már mondták – feleli Louis, amint elhúzódik és megnyalja ajkait.

Harry ujjai szorosabbá válnak a tarkójánál.

- Akkor gyakran csinálod ezt?

Louis vigyorog és összeérinti ajkaikat.

- Egy úriember sosem csókolózik és árulja el.

- Igen – leheli Harry a szájába. – De te ribanc vagy az ágyban.

Louis-t eléggé láthatóan kirázza a hideg, amitől Harry megérti, hogy a markában tartja őt most, így átfordítja magukat és sikerül levetkőztetnie Louis-t, egyszerre csak egy ruhadarabot.

És igaza volt; Louis valóban egy ribanc az ágyban. Nyöszörög és nyögdécsel Harry minden egyes érintésétől. Ez furcsa, ugyanakkor nagyon beindítja, mert Louis annyira főnökösködő és magabiztos, amikor küldetésen vannak, most mégis kenni lehetne Harry kezei között.

- Kérlek, mondd, hogy van síkosítód – suttogja Louis, amint lekerül róla az összes ruha, Harry pedig kissé para módon bámulja őt.

- I… igen.

Harry a saját lábaiban botladozik, ahogy a bőröndjéhez sétál, majd elővesz egy üveg síkosítót.

- Tölts – kéri Louis kinyújtva a saját kezét.

- Nem akarod, hogy én csináljam?

Louis megrázza a fejét.

- Szeretem én felkészíteni magamat.

Harry az orrát ráncolja.

- Oké… furcsa. Óvszer?

- Én tiszta vagyok. Te?

- Én is, de…

Azonban csendben marad, mert Louis két ujját nyomja magába, és azonnal elkezd nyöszörögni. Vonaglik, ahogy csukott szemmel ujjazza magát, valószínűleg azért, mert pontosan tudja, hogy mit szeret, és hogy szeret; ezért nem engedi senkinek, hogy előkészítse őt.

- Rendben – köhög Louis egy bizonyos ponton, kiszakítva Harryt a gondolataiból. Mostanra már mindketten kőkemények, Harry pedig elgondolkozik azon, hogy el fog törni a farka, olyan kemény és érzékeny ebben a pillanatban.

Louis feljebb csúszik az ágyon, ösztönözve Harryt, hogy menjen vele, mielőtt hirtelen megfordítja magukat, így ő van felül.

- Ó. Erőteljes alul akkor? – vigyorodik el Harry, amint Louis lovaglóülésben helyezkedik el rajta és megfogja a farkát, bepozicionálva magát felette.

- Még egy szó és esküszöm… baaaaszki.

Louis csípős viselkedése rövidre vágódik, amint Harry belé hatol.

- Baszd meeeeg. Azt a kurva.

Mielőtt Harry elkezd felfelé mozogni, hogy megdugja őt, Louis háta ívben meghajlik és leengedi magát, hogy megcsókolhassa Harryt, és egyszerre mozogjon körbe, valamint fel és le. Harry kezei megmarkolják Louis seggét, miközben éhesen csókolóznak, és úgy érzi, hogy szó szerint a mennyországban van.

- Olyan jó érzés vagy körülöttem – leheli Louis szájába, teljes áhítatban van a tény miatt, hogy valóban szexelnek és csak egy kicsit ittasak.

- Fogd. Be – morogja Louis és megharapja az ajkát, Harrynek pedig csak erre volt szüksége, mielőtt fordított magukon, vállaira dobva Louis lábait, majd elkezdi megdugni őt. A lökések látszólag tökéletes szögben találnak be, mert Louis hátra dobja fejét és elfelejt mindent a visszafogott nyögésektől kezdve a büszkeségéig.

- Nem olyan okos most, mi? – vigyorog Harry az arcába, miközben tovább dugja őt gyors tempóban – Te kis ribanc.

Louis lenyomja a hátát egyfajta tiltakozásként, hogy megpróbálja egy kicsit irányítani a helyzetet, de mindketten tudják, hogy ez régen veszett fejsze nyele.

- Szereted, ha uralkodnak rajtad, ugye? – kérdezi Harry megharapva a fülét, mielőtt kihúzódik belőle. – Feküdj a hasadra.

Louis azonnal engedelmeskedik. Hajának egy tincse a homlokába hullik, mert a belőtt haja már rég tönkrement az izzadság miatt. Harry hátulról hatol belé, és leengedi magát, így beborítja Louis hátát és úgy dugja őt meg.

- Ó, Istenem – nyögi Louis megmarkolva a párnát, ahogy beletemeti a fejét.

- Igen, bébi, éppen így? – kérdezi Harry felülve a térdeire, hogy nézhesse Louis tökéletes seggét, miközben megdugja őt. Megfogja Louis mindkét kezét, és egy kezével hátra húzza őket, ahogy belé lökődik. A másik kezét arra használja, hogy hátra húzza Louis haját és fejét, hogy megnézhesse, mennyire van kikészülve.

Louis-nak sikerül kiengednie magából egy torokhangú nyögést válaszul Harry kérdésére, és amint kiszabadul a haja, a párnára esik, nehezen lélegezve. Harry elengedi a kezeit, de Louis még mindig ott tartja őket, mintha megfeledkezett volna róluk és csak az élvezetre koncentrálna. Ebből kifolyólag Harry kihúzódik, aztán a hátára fordítja őt, mielőtt ismét belé hatol, ezúttal hagyja, hogy Louis lábai a dereka köré fonódjanak.

- Har… – ennyit tud mondani Louis, ahogy újra összenyomja ajkaikat.

- Tudom – feleli Harry a szájába, majd még erősebben lökődik belé, pont jól elérve Louis prosztatáját.

Annak a képe, ahogy Louis elélvez, olyan valami, amit szeretne Harry, ha örökre beleágyazódna az agyába, mert szemei lecsukódnak, haja a szempillái közé hullik, miközben szája kinyílik, hogy kiengedjen egy mély nyögést. Elélvez a hasára, és amint visszatér a révületből, lábai ernyedten esnek le Harry két oldalánál.

Néhány lökés kell Harry farkának, hogy Louis hasán menjen el, és még a nyakára is jut. Ezután legördül, majd csatlakozik Louis-hoz az erős lihegésben és a lehűlésben.

- Szóval? – kérdezi néhány perccel később Louis felé fordítva a fejét. Louis ránéz, mintha azt kérdezné, hogy érti ezt. Harry a szemeit forgatja. – Milyen volt?

Ezután Louis elvigyorodik, megrázva a fejét.

- Nagyon jó – aztán meglátja Harry elégedett mosolyát. – De ne legyél túl beképzelt most, ez egyszeri alkalom volt.

Harry megharapja az ajkát.

- Mhmmm, biztos.

- És senki sem tudhat erről. Tiszta? – kérdezi Louis ujjával Harryre mutatva, aki csak bólint.

- Igen. Nem fogom elmondani.

Louis egyetértően bólint, majd megpróbál felkelni, de hezitál.

- Mi a baj? Nem tudsz felülni? – csipkelődik Harry, és felkel helyette. – Megtisztítalak.

Elvesz egy törölközőt a fürdőszobából, és miután megtisztította Louis-t, kidobja a kukába.

- Lezuhanyozok, mert izzadok, mint egy malac.

- Nos, én nem akartam mondani semmit… – halkul el Louis egy mosollyal az arcán.

- Fogd be. Nem lehetsz okostojás, amikor még csak öt perccel ezelőtt nyöszörögtél, mint egy kis…

- Ha befejezed ezt a mondatot, tökön lőlek – figyelmezteti Louis a pisztolyra mutatva, ami a feje mellett van. Harry felhúzza a szemöldökét.

- Nem hiszem, hogy megtennéd.

- És miért nem? – kérdezi Louis karba téve kezeit.

- Mert imádod a farkamat.

Amikor Louis nem válaszol, Harry egy elégedett mosollyal sétál be a fürdőszobába.

- Niall háromszor hívott – jelenti be Louis, amint Harry kijön a fürdőből egy törölközővel a csípője körül.

- Valószínűleg új nyomunk van.

Louis vállat von, majd kikel az ágyból, eldöcögve a fürdőbe, hogy lezuhanyozzon.

- Meg ne merd próbálni – figyelmezteti, mielőtt becsukja az ajtót, valószínűleg azt feltételezi, hogy Harry megjegyzést akart tenni arra, ahogy sétál. Nem mintha a feltételezése rossz lett volna.

Harry visszahívja Niallt, irányítója második csörgésre felveszi.

- Hívtál?

- Igen. Két okból, és nem tudom, melyikkel kezdjem.

- A sürgősebbel.

- Rendben. Végre rávettük Andersont, hogy beszéljen. A lőpor szállítmánynak valahová Iztapalapába kellene mennie Mexikóban. Nem tudja pontosan hová, de ez is valami. Payne foglalt nektek egy gépet ma 18:00-ra.

- Rendben, szólok Zaynnek. És a másik dolog?

- Legközelebb, amikor te és Louis úgy döntötök, hogy szexeltek, kapcsoljátok ki a mini kamerátokat, mert láttam pár felvételt a farkadról, haver, és most már rémálmaim lesznek.

***

Iztapalapa (Mexikó)

Abastos Plaza hotel

2016.05.06.

03:30

Harry telefonja századjára csörren meg két perc alatt, így végre felveszi. Hajnali három óra van, és már több mint huszonnégy órája nem aludt.

- Igen?

- Öltözz fel MOST. A szállítmányt figyeljük, és felviszik azt egy repülőre, miközben beszélünk!  - kiabál a fülébe Liam. – Nem veszíthetjük el őket, 09-es ügynök. Hallasz?

- Igen, uram – feleli Harry, aztán azonnal felkel az ágyból és elkezd felöltözni.

- Egy autó vár a parkolóban…

Harry nem várja meg, hogy befejezze, mert az ajtaja kivágódik, és Zayn áll a másik oldalon, fegyverrel a kezében.

- Menjünk.

Liam megszakítja a hívást, így Harry sietve felveszi a pisztolyát és óráját az asztalról, mielőtt kimegy az ajtón Zayn nyomában.

- Hol van… – kezdi el Harry.

- Már a kocsiba száll be – válaszolja Zayn nem is várva arra, hogy feltegye a kérdést rendesen.

Csikorgó gumiabroncsok hangja hallatszik, mielőtt egy fekete i8-as áll meg előttük. Amint az ajtók kinyitódnak, Zayn beül hátra, Harry pedig alig csukja be azt, mert Louis a gázra lép. Rekord idő alatt érnek a reptérre, köszönhetően Louis-nak, aki körülbelül tíz piros lámpán ment át és majdnem megölte őket ötször.

- Louis… – kezdi el Harry, amikor meglátja, hogy a bérgyilkos teljes sebességgel a kapuk felé tart, amik a privát kifutópályához vezetnek.

Harry megmarkolja az ajtó feletti kapaszkodót, mielőtt Louis behajt a kapukon, kényszerítve, hogy kitáruljanak, és tovább folytatja az utat a gép felé, amit jelenleg ugyanazzal a tucatnyi hatalmas dobozzal pakolnak meg, amiket néhány héttel ezelőtt láttak.

- Mi a faszért pakolják fel ugyanazokat a dobozokat a gépre? Nem szállították el ezeket bizonyítékként Thaiföldre? – kérdezi Zayn.

- Ez maradt belőle, és elviszik valahová máshová – mondja Louis, egy másodpercre sem lépve le a gázról.

- Hová? – kérdezi bután Harry a pisztolyáért nyúlva és lehúzva az ablakot.

- Tudjuk meg – feleli Louis, majd hirtelen a fékre tapos, közvetlenül megállva a repülőgép lépcsője mellett.

Egyszerre szállnak ki az autóból, fegyvereikkel a kezükben.

- Kezeket fel, vagy golyót repítek a kis agyatokba – figyelmeztet Louis a négy közül az egyik emberre mutatva, aki éppen a dobozokat pakolja.

Meglepő módon mindannyian felemelik a kezüket, ellépve a dobozoktól.

- Mi ebben nem vagyunk benne, ember – szólal meg egyikük mexikói akcentussal, megijedve. – Ne lőj.

- Akkor ki kevert bele ebbe? – kérdezi Harry a dobozokra mutatva a pisztolyával.

- Egy férfi jött oda hozzánk néhány órával ezelőtt, és felajánlotta, hogy kapunk egy ezrest fejenként, ha bepakolunk tizenkét dobozt kérdések nélkül.

Harry közelebb lép.

- Hol van ez a férfi?

- Fogalmunk sincs, de azt meg tudjuk mondani, hogy hol találkoztunk vele – feleli egy másik ember.

- Vigyetek oda – mondja nekik Zayn, nem leengedve a fegyverét. Harryhez és Louis-hoz fordul. – Megyek velük, ti gondoskodjatok a gépről.

Harry bólint, és nem vár Zaynre, hogy elsétáljon, mielőtt felfut a lépcsőn. Senki sincs a gép belsejében, mert ülések is alig vannak, így egyenesen a pilótafülkéhez megy. Kinyitja az ajtót, aztán meghallja maga mögött Louis-t, úgyhogy pisztolyát a pilóta fejéhez tartja.

- Egy szó a mikrofonba, és halott vagy – mondja.

A pilóta csendesen bólint, majd Harry mutatja neki, hogy csukja be a fő ajtót. Aztán Louis-hoz fordul.

- Gondolom, nem tudsz repülőt vezetni.

Louis oldalra billenti fejét.

- Sok dolog van, amit nem tudsz rólam, 09-es ügynök.

Harry felocsúdik meglepődéséből, aztán ismét a pilótára figyel, akire a fegyverét szegezi.

- Kelj fel és egy szót se szólj.

Amint a pilóta engedelmeskedik és Louis leül a helyére, Harry megbilincseli őt és elveszi a fejhallgatóját, átadva azt Louis-nak.

- Hová indultál? – kérdezi a pilótától.

- Moszkvába.

Harry Louis-ra néz, mintha azt kérdezné, képes-e egészen Moszkváig repülni a géppel. A bérgyilkos bólint.

- Nagyszerű – mosolyodik el Harry, majd az ülések felé löki a pilótát a pisztolyával. – Ülj le és csatold be magad.

A srác azt teszi, amit mondtak neki, és őszintén szólva egy kicsit rémültnek néz ki, de Harryt nem érdekli.

- Most pedig… – kezdi el Harry a térdére támaszkodva a könyökével, fegyvere még mindig a megbilincselt férfira szegeződik maga előtt. – Sok mindenről kell beszélnünk. Szerencsére előttünk áll egy tizenöt órás út.